Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

160 — Ideiglenes intézkedések — A különélést elrendelő határozat meghozatalának időpontja tekintetében a Pp. 665. §-a nem köti meg a bíróság kezét. Ezt a határozatot tehát a bíróság a tárgyalás bármely szakában meghozhatja. (VI. 1141.) A házasság felbontását azonban többé nem kérheti az a fél, aki a különélésre megszabott idő letelte után három hónap alatt a házasság felbontását kifejezetten nem kéri. Az ilyen kérelem előterjesztését nem teheti feleslegessé az sem,, hogy a bíróság az ellenfél kérelmére a tárgyalás folytatására már határnapot tűzött ki. (VII. 11.) Az ideiglenes nőtartás kérdésében a bontóper bírósága nem ítélettel, hanem a Pp. 674. §. rendelkezéséhez képest végzéssel határoz. Ebből következik, hogy a bíróságnak végzéssel kell határoznia abban a kérdésben is, vájjon az ideiglenes nőtartásnak érvényesítése perjogi akadályokba ütközik-e, vagy sem. (VI. 867.) A bontóper során előterjesztett ideiglenes nőtartási igény felett a különélést elrendelő határozattal kapcsolatban külön kell rendelkezni, ez a rendelkezés tehát a bontóítélet keretébe nem vonható. (VII. 303.) Az ilyen ideiglenes intézkedést, valamint a gyermekek elhelyezésének kérdésében, vagy a gyermektartás biztosítására szükséges ideiglenes intézkedést is a perben eljáró bíróság csak az ítélethozatal előtt tehet; ítélethozatal után, — különösen amidőn az ítélettel a házasság fenntartatott, — ilyen intézkedésnek már nincs helye. (V. 1108. D. T.) A bíróság által tett ilyen ideiglenes intézkedés a házassági perben hozandó véghatárczat meghozataláig az esetleg felmerülő körülményekre való tekintettel módosítható, a véghatározatban pedig meg is változtatható. (V. 1109. D. T.) A Pp. 687—694. §-aiban foglalt rendelkezések a végleges nőtwrtásra nem vonatkoznak, ámde a Pp. 681. és 674. §-ok helyes értelme szerint olyan esetben, amidőn a fél a bontóperben hozott ítéletet, egyedül a végleges nőtartásdíj kérdésében támadta meg, a kötelék kérdésének kifejezett megtámadása nélkül, a fellebbviteli bíróság a végleges nőtartásdíj kérdésével összefüggő köteléki kérdéseket hivatalból többé vizsgálat tárgyává nem teheti. (V. 144.) Olyan esetben, amidőn a bíróság a házassági bontópert a felperes meg nem jelenése folytán megszüntette, az alperes pedig még viszontkeresetet nem terjesztett elő, az alperes újabb tárgyalási határnap kitűzését nem kérheti, mert a Pp. 672. §-a értelmében erre csak a mulasztó felperes lenne jogosult. (VII. 915. D. T.)