Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Felfolyamodási bíróság határozatai — 141 értelmében a másodbíróság helybenhagyó végzése ellen nincs helye felfolyamodásnak. (V. 889.) Telekkönyvi ügyekben az elsőbírói végzést helybenhagyó másodbírói végzés ellen további felfolyamodásnak ugyancsak nincs helye. (C. Pk. V. 5849—1932.) D) A felfolyamodási bíróság határozatai és a felfolyamodás költségei. A felfolyamodási eljárásban a felfolyamodási bíróság az eset körülményeihez mért határozatot hoz. Amennyiben tehát úgy találja, hogy az elsőbíróság az eldöntésre szükséges tényállást nem derítette fel, vagy a megtámadott határozat meghozatala körül eljárási jogszabálysértést követett el, úgy az elsőbíróság Ítéletét fel is oldhatja. (IV. 1092., 1093. D. T.) A felfolyamodási költségek viselése tekintetében a perköltség kérdéséről rendelkező általános szabályok megfelelően alkalmazandók. (C. Pk, V. 6248—1932.) Olyan esetben, amidőn a felfolyamodással élő fél a felfolyamodást ügyvédi ellenjegyzés nélkül adta be, a felfolyamodó felet munkadíj meg nem illeti, hanem legfeljebb csak a felfolyamodás bélyegköltségének a megtérítését követelheti. (VI. 701.) A felfolyamodással élő fél nem sújtható a Pp. 222. §-ában megszabott pénzbírsággal azon az alapon, hogy felfolyamodásában valamely tényt nyilvánvalóan alaptalanul tagadott, vagy nyilvánvalóan alaptalanul hivatkozott valamely bizonyítékra, mert a Pp.' 222. §-ának ez a rendelkezés csak a peres eljárásra vonatkozik, azonban pl. a végrehajtási eljárás során hozott végzés ellen használt felfolyamodásra nem terjeszthető ki. (V. 1114.) A végrehajtási törvényben nin.esen olyan rendelkezés, amely szerint az ellenérdekű hitelező a másik hitelezőnek a végrehajtási eljárásssal, illetőleg a felfolyamodási eljárással felmerült költségeinek viselésében elmarasztalandó lenne. (VII. 636.)