Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

142 — Perújítás — Ötödik Cím. Perújítás. A) A perújítás megengedhetősége. a) A perújítás esetei. Perújításnak a jogkérdésben nincsen helye, (VTI. 829., — C. VI. 354—1929.), — ezért tehát sem az alapperben irányadónak kimondott jogszabály téves voltára, (C. III. 4286—1931.), — sem pedig az alapperbeli Ítélet jogi tévedéseire perújítás sikeresen nem alapítható. (C. VI. 2128—1930.) A szolgálati szerződés feltételeit magában foglaló intézkedések azonban nem tekinthetők a polgári perrendtartás értelmében vett olyan jogszabályoknak, amelyeket a bíróság hivatalból lenne köteles az ügyek eldöntésénél figyelembe venni és ezért az ilyen szabályzat is új bizonyítékként vehető figyelembe a perújítási eljárásban. (V. 528.) Ezzel szemben azonban valamely külföldi jogszabály magyarázata és alkalmazása nem tekinthető ténykérdésnek, hanem jogkérdésnek, úgyhogy a már fentebb előadott általános jogszabályokhoz képest ebben a kérdésben nincs perújításnak helye. (VI. 454.) Perújítási okul nem szolgálhat bármely olyan körülmény, amely az alappernek az abban meghozott Ítélettől eltérő és a perújító félre kedvező eredményt vonnat maga után, hanem a jogerős végítélet perújítási keresettel csak azokból az okokból támadható meg, amelyeket a Pp. idevonatkozó 563. és 564. §-aiban foglalt rendelkezéseiben ilyenekül meghatároz. (C. V. 968. —1928.) Az egyes perújítási okok közül: a Pp. 563. §-ának 5. pontjára alapított perújításra csakis olyan személy léphet fel képviselői minőségben perújító keresettel, aki az alapperben el nem járt. (V. 83.) Természetes azonban az is, hogy ezen az alapon nem kérhet perújítást az a fél, aki az eljárást útóbb jóváhagyta. (C. V. 7327—1928.) A Pp. 563. §-ának 8. pontja alapján perújításnak csak akkor van helye, ha a büntetendő cselekményt valamely büntető bíróság jogerős ítélete állapította meg, vagy pedig, ha a büntető eljárás más okból nem volt megindítható vagy nem