Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Kölcsönös megszüntetés — 103 Az engedmény álapján perbelépő felperes az engedményezés magánjogi és perjogi következményeként pervesztessége esetében viselni tartozik azokat a költségeket is, amelyek perbelépése előtt keletkeztek. (C. IV. 4661—1931.) A vesztes félnek perköltség-fizetési kötelezettsége nemcsak teljes pervesztesség esetében áll be, hanem olyan esetben is, amidőn a vesztes fél túlnyomó részben vesztesnek tekinthető, így pl. nem akadálya a perköltségben való elmarasztalásnak az, hogy az egyébként pervesztes fél kérésére a bíróság a keresetben kért határidőnél hosszabb teljesítési határidőt szabott. (VI. 1111.) Ugyanígy nem mentesítheti az alperest a perköltség megfizetése alél az a körülmény sem, hogy az ügyvédi behajtási eljárásban a bíróság a perenkívül (Ppé. 18. §.) megállapított összegnél alacsonyabb perköltségösszeget itélt meg (VII. 155.), — vagy hogy a bíróság a felperest kereseti követelésének egy részével el is utasítja. (VII. 156., — C. V. 6683—1929., C. III. 3893—1930.) A pervesztes felek tartoznak megtéríteni azt a költségtöbbletet is, amelyek a bíróság által szükségesnek vélt és foganatosított helyszíni tárgyalással merültek fel. (C. V. 646 —1930.) A vesztes félnek a perköltségek megfizetésére vonatkozó kötelessége fennáll a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban is, ahol a pervesztesség kérdése a Pp. 508. és 543. §§. értelmében az egyes perbeli cselekményekre nézve önállóan bnúlandó el. (C. II. 2715—1931.) így pl. a nyertes fél a csatlakozási kérelmének eredménytelensége nem zárja ki az alaptalanul felülvizsgálattal élő és ekként a felülvizsgálati eljárásban vesztesnek bizonyuló fél perköltségfizetési kötelezettségét olyankor, ha pl. a csatlakozási kérelem költségtöbbletet nem okozott, (VI. 330.) vagy csupán kisebb vagy járulékos természetű követelésrész ellen irányult. (C. V. 7685—1929., — C. IV. 733—1931.) b) Költségek kölcsönös megszüntetése. A Pp. 426. §-ához fűződő állandó bírói gyakorlatnak megfelelően a perköltség kölcsönös megszüntetésének fogálma alatt azt kell érteni, hogy mindegyik fél maga viseli a perben felmerült költségét és a megszüntetés nem nyújt alapot arra, hogy az egyik fél által előlegezett költséget, vagy akár annak felerészét a másik fél megtérítse. A perköltség kölcsönös megszüntetése esetében tehát az előlegezett szakértői díjak és egyéb költségek is az azokat előlegező felet terhelik. (C. IV. 4834—1929., — B. T. IX. 10011—1932.) A perköltségek kölcsönös megszüntetése esetében tehát az államkincstárnak sincs joga a szegénységi jogot élvező fél helyett előlegezett költsé-