Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Alaki jogerő — 99 tának biztosítása végett szükség nincsen, nem állapít meg ítélt dolgot abban a tekintetben, hogy a kérdéses jogviszony valóban fennáll-e vagy sem. (VII. 1059.) Az ítéleti döntés kialakulása rendjén vizsgált élőkérdésekre vonatkozó megállapításoknak ugyancsak nincs ítélt dologi hatásuk, mert ezek az előkérdések u kertesetnek voltaképem tárgyát nem képezik. (V. 1316., VII. 67., — C. IV. 7441—1929.) Az ítélet ind,okaira a jogerő általában ki nem terjed (C. IV. 4265—1931), csak olyan esetben, amidőn az ítélet indokolása valamilyen határozati jellegű kijelentést tartalmaz. (VI. 58., 255.) Az ítéletben megállapított tényállás a Pp. 411. §-ához képest jogerőre nem emelkedik és más perben általában nem is irányadó. (C. VI. 6139—1930.) A részítéletben foglalt rendelkezésnek is anyagi jogereje van, (VI. 1276.) ez a jogerő azonban a keresettel érvényesített jognak csak arra a részére terjed ki, amely felől a részítélet határozott, valamint ennek a szükségképeni következményeire. (C. IV. 1108—1930.) Ettől az általános szabálytól eltérésnek csak annyiban van helye, amennyiben valamely időszakos szolgáltatásra irányuló keresetnél az ugyanazon jogalapból származó időszaki kötelezettségek tekintetében a korábbi időszakbeli részkötelezettségek jogalapjának az elbírálása ítélt dolog hatályával bír a későbbi részkötelezettség jogalapja tekintetében is. (V. 359.) A közbenszóló ítélet jogereje a további eljárás során történt felemelés által keletkezett többletkövetelésre ki nem terjed, mert az alperes mindég arra az összegre tekintettel védekezik, amely a védekezés idejében a kereset tárgya.. A közbenszóló ítélet jogerőre emelkedése után is vitatható tehát a későbbi többletkövetelés megítélésének a jogalapja is. (C. VI. 2882—1933.) Anyagi jogereje ugyan a bírói egyezségnek is lehet, azonban csak abban az esetben, ha a felek a bírói egyezségben minden függő kérdést szabatosan eldöntötték, mert az egyezséggél nem tisztázott kereseti kérelmekre az egyezség jogereje nem terjed ki. (VII. 424.) Az ítélet alaki jogerejét a bíróság külön tanúsítani rendszerint nem szokta. Különkérelemre azonban a Tüsz. 157. §-a és a Füsz. 39. §-a értelmében a bíróság a jogerős határozatra vezetett végzés formájában záradékban állapítja meg a határozat jcgerősségét. Minthogy pedig a most hivatkozott tör7*