Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

100 — Bírósági egyezség — vényihelyek minden közelebbi megjelölés nélkül a „bíróságra" hárítják ezt a feladatot, ezért a Kúria felfogása szerint az alaki jogerősség tanúsítására a per érdemi elbírálására hivatott bíróság közül az jogosult, amelyiknél a per iratai éppen vannak. (V. 144.) A perenkívüli eljárásban hozott végzéseknek általában véve anyagi jogerejük nincsen, ezért tehát pl. a telekkönyvi eljárásban minden beadvány a korábbi hasonló kérvények elin. tézésétől függetlenül elintézendő önálló ügyként jelentkezik. (VII. 209.) Ugyanez a helyzet pl. cégügyekben is (VII. 1113.). Hasonlóképen a végrehajtási eljárás rendjén a végrehajtási bíróságnak a lefoglalt jog érvényesítésére szóló felhatalmazása a peres eljárásra nézve ítélt dolog joghatályával ki nem hathat. (VII. 103.) G) Bírói egyezség. A per tárgyát képező jogviszony az anyagi jog szerint egyezség tárgyát képezheti és ehhez képest az anyagi jog szempontjából egyezségbe foglalható minden olyan körülmény, amely ítélethozatal esetében a bíróság által hivatalból is figyelembeveendő lenne és mint ilyen kizárná a bírói úton való érvényesítés lehetőségét. A bírói egyezség tudomásulvételének ezért nem szolgálhat akadályul az a körülmény, hogy a felek által megkötött egyezség alaki szempontból nem végrehajtható, vagy hogy a peres felek egyike a bírói egyezségben a követelést csupán elismeri és az ellenfél ezt az elismerést tudomásul veszi, mert a peres felek ilyen esetben is bírói egyeséggel biztosíthatják magukat esetleges ujabb per megindítása ellen. (B. T. III. 12.387—1929.) A bírói egyezség a Pp. 563. §-a értelmében általában perújítással támadható meg. (V. 83.) Nincs akadálya azonban annak sem, hogy a peres felek a bírói egyezséget a magánjog általános szabályai szerint önálló keresettel is meg ne támadhassák, olyan esetben, amidőn ez a megtámadási ok a Pp. 563. §-ában felsorolt perújítási okok közt nem szerepel. (VI. 307.) A peres felek között bíróságon kívül létrejött egyezség anyagi jogi szempontból ugyancsak a per megszűnését vonja maga után. Ha tehát ilyen esetben a peres felek a pert csupán szüneteltetik, a bíróságon kívül létrejött és teljesített egyezség anyagi jogi hatálya kizárja az, hogy a peres felek valamelyike a formailag csupán szünetelőbe helyezett pert újból felvehesse. (V. 50.)