Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)
98 — Anyagi jogerő — Az ítélet anyagi jogereje ugyanis abból áll, hogy az ugyanazon jogra nézve ugyanazon peres felek között folyamatba tett későbbi per bírája a korábbi ítélet rendelkezéséhez kötve van. (VI. 283.) Ekként tehát a korábbi perben hozott jogerős ítélet anyagi jogereje kizárja azt is, hogy a korábbi ítéletnek hatályban állása alatt ezzel az ítélettel ellenkező rendelkezés elérése végett uj kereset indíttassék. (VI. 138.) Minthogy azonban a Pp. 411. §. rendelkezéséhez képest az Ítélet csak annyiban válik jogerőssé, amennyiben a vonatkozó keresettél érvényesített jog iránt határoz, ezért pl. a váltóperben hozott ítélet jogereje Aem terjed ki az ugyanezen jogViszonyból eredő köztörvényi perre, mert váltóban mint értékpapírban megtestesített jog nem azonos a váltó kiállításának alapjául szolgáló magánjogi jogviszonyból közvetlenül eredő joggal. (V. 1180.) Ugyanígy a Pp. X. címében megállapított lakfelmondási eljárásban hozott ítélet jogereje csak a felmondás érvényességének vagy érvénytelenségének, valamint a bérletátadásnak vagy átvételnek kérdésére terjed ki, nem érinti azonban az ezt követő kártérítési pert, amelyben a felperes sikerrel hivatkozhatik minden olyan ujabb bizonyítékra, amelyekből az derülhet ki, hogy az alperes a bérleti viszonyt jogellenesen időelőtt szüntette meg. (IV. 1197.) Ezzel szemben azonban pl. a lakásrendeletek alapján lefolytatott lakbérmegállapítási perben hozott bérmegállapítást akár a bér behajtása, akár a netán tul fizetett bér visszakövetelése iránt indított későbbi perben újból vitássá tenni többé nem lehet. (IV. 1196.) A nyugdíjegyezség hatálytalanítása iránti kereset nem tekinthető azonosnak az arányszám érvényességének megtámadása iránt indított keresettel. (VII. 498.) Az alapperben nem érvényesített uj tény alapján csak perújításnak lehet helye. Olyan esetben azonban, amidőn a kérdéses uj tény a korábbi per befejezése után merült felennék alapján perújításnak nem lévén helye, ezen az alapon csupán uj per indítható, amely uj kereset, tehát az itélt dolog címén el nem utasítható. (V. 26.) A jogerős ítéletben foglalt döntés, amennyiben valamely jogszabály másképen nem rendelkezik, általában csak a perbenálló felek között és amennyiben egyik vagy másik fél oldalán, vagy mind a két oldalon egyetemes jogutódlás áll be, az egyetemes jogutódokra kihatóan válik ítélt dologgá. (C. I. 694—1931.) Különösen áll ez az uj jogot nem létesítő u. n. kijelentő (declarativ) ítélet anvagi jogereje tekintetében. (V. 1208.) Valamely jogviszony fennállásának, vagy fenn nem állásának megállapítására vonatkozó kereseti igénynek (Pp. 130. §.) elutasítása abból az okból, hogy arra a felperes jogállapo-