Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)
— Általános szabályai — 77 köteles akkor, ha a tanú újabb kihallgatását a felek ugyanazon ténykörülményekre vonatkozólag kérik (I. 324.); — mégis nem mellőzhető a tanúkihallgatásnak újabb ténykörülményekre vonatkozólag kért megismétlése egyedül azon az alapon, hogy a kihallgatott tanuk első kihallgatásuk alkalmával is előadhatták volna a bizonyítani kívánt tényállást, ha arról tudomásuk lett volna. A tanuk ugyanis csak arra esküsznek meg, hogy a hozzájuk intézett kérdésekre vonatkozó tudomásukat nem hallgatták el, önmaguktól azonban nem kötelesek olyan ténykörülményekre is vallomást tenni, amelyekről nem tudhatják, hogy a netán elhallgatott ténykörülmények az ügy eldöntésére döntő fontossággal bírhatnának (II. 1175. D. T.). A perben kihallgatott tanú esküvel megerősített vallomásával szemben nincsen döntő jelentősége annak, hogy a tanú perenkíviil milyen nyilatkozatot tett egyesek előtt és az ilyen nyilatkozatok a tanúkihallgatás megismétlésére egymagukban nem szolgáltatnak okot (I. 1421. Sz. T.). Tanakihallgatás a felek eskü alatti kihallgatása után is elrendelhető (C. IV. 3196/1928., IV. 761.). Amidőn a perben kihallgatott egyes tanúk vallomásai nem fedik egymást, vagy amidőn a tanúnak különböző időben tett saját vallomása között is ellentét van, a Pp. 306. §-ának megfelelően kérdések feltevése által alkalmat kell nyújtani a tanúknak arra, hogy az ellentéteket megmagyarázhassák és vallomásaikat kiegészíthessék; az egymással ellentétes vallomást tevő tanúk szembesítése is elrendelhető (C. I. 4432/1926.). A felek által felhívott tanúkat a PJJ. 307. §-a szerint vagy a perbíróság vagy a Pp. 289. §-ában megjelölt esetekben kir küldött vagy megkeresett bíró hallgatja ki és a bírói kihallgatás és a tényállás megállapítása alapjául csak az ekként felvett bizonyítás eredménye szolgálhat. Ebből a szempontból tehát jogszabálysértésnek minősítette a Kúria a fellebbezési bíróságnak azt az eljárását, amellyel a döntő perbeli tényállás megállapításának alapjául a tanúknak a révkapiiányság előtt tett vallomását fogadta el és ezeknek a tanúknak bírói kihallgatását mellőzte (IV. 196.). Ugyanezen jogszabály alapján nem lehet mellőzni a bűnügyi nyomozás során kihallgatott tanú bírói kihallgatását, mert a nyomozást nem bíróság teljesíti, annál a felek nincsenek is jelen, holott a Pp. 279. §. szerint a feleknek a bizonyítás felvételénél való megjelenésére módot kell adni (I. 983.). Az 1930: XXXIV. tc. 17. §. a Pp. 289. §-át a következő, rendelkezésekkel egészíti ki: Ha a per tárgyának értéke ezer pengőt meg nem halad, vagy ha valamelyik fél szegénységi jogon pereskedik, a tanút rendszerint lakóhelyén kell kihallgatni. A perbíróság a székhelyén kivül lakó tanúk kihallgatása végett a tanú lakóhelye szerint illetékes járásbíróságot.