Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

52 _ — Megállapítási kereset megengedhetösége — seny el nem követésének megállapítása iránt indított kereset szükségességét, amidőn az alperes a felpereshez levélbeli felszólítást intézett és ebben a felperestől a tisztességtelen versenynek minősített magatartás megszüntetését követelte. A Kúria felfogása szerint ugyanis ilyen esetben a felperes nem tartozik bizonytalanságban maradni abban a tekintetben, hogy az alperes az 1923: V. tc. szerint megindítható abbanhagyási keresetét tényleg benyujtja-e vagy sem (III. 352.). A jelmondás joghatályosságának az alkalmazott részéről történt kétségbevonása a munkaadó részére jogbizonytalanságot okoz, amely a Kúria szerint a megállapítási keresetet szükségessé teszi még akkor is, ha a megállapítási per során a felmondott alkalmazási viszony tényleg meg is szűnt már, mert a felmondás foganatbamenetele csak tényleges helyzetet teremt, de a felek jogviszonyának a jogszerűség szempontjából való bizonytalanságát nem szünteti meg (III. 549.). Ugyancsak elismerte pl. a Kúria a megállapítási kereset szükségességét, amidőn az adós vitássá tette, hogy a még csupán a jövőben esedékes kölcsöntartozása után köteles lesz-e kamatot is megfizetni (I. 500.). A jogviszony fenn nem állásának kimondása iránt indított negatív megállapítási kereset szükségességét azonban az alperes részéről indított teljesítési per mindenképen megszünteti még akkor is, ha az alperes a teljesítés iránti pert csak a megállapítási kereset benyújtása után tette folyamatba. Ilyen esetben tehát a negatív megállapítási kereset elutasítandó és a megállapítási laferesetnek a teljesítési per megindítása előtt fennállott szükségessége csak a költségek megállapítása szempontjából vehető figyelembe (IV. 96.). Megállapítási kereset valamely tény valódiságának megállapítása iránt nem indítható (II. 1468.), azonban megindítható valamely okirat valódiságának vagy valótlanságának megállapítása iránt akkor, ha az alperes jogellenes magatartása az okiratnak, mint bizonyító eszköznek, jogi jelentősége tekintetében kételyt támaszt és ha a megállapítási kereset célja csak az, hogy ezt a kételyt a perbeli ellenféllel szemben eloszlassa (III. 648.). Ez alapon elutasította pl. a Kúria a harctéren eltűnt férj halotti anyakönyvi bejegyzésének valótlansága iránt indított keresetet,, amidőn az alperes a pert megindító özveggyel szemben a tényleges elhalálozás napját vitássá sem tette (III. 648.). Ha a felek jogviszonyát alakilag és tartalmilag nem vitás szerződés rendezi és a felek között csupán a szerződés nem vitás tartalmának értelmezése körül támadt vita, úgy pusztán csak a vitás szerződési pont értelmezése céljából — valamely konkrét igényre vonatkozó megállapítás kérése nélkül — megállapítási keresetnek helye nincsen (IV. 699.). Ugyancsak érdemi elbí-