Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

— Speciális esetek — 53 rálás nélkül utasította el azonban pl. a Kúria a haszonbérleti szerződés meghosszabbításának megállapítása iránt indított keresetet akkor, amidőn a felek között tartalmilag vitássá vált megállapodás a gazdasági albizottság jóváhagyásának hiányában alakilag sem jöhetett még érvényesen létre (III. 956.). A Kúria álláspontja szerint megállapítási perrel bírói egyezség hatálytalanítása is kérhető olyan harmadik személy részéről, aki a bírói egyezség megkötésénél peres félként nem is szerepelt és így a bírói egyezséget perújítással meg sem támadhatja (I. 1838.). Általános jogszabály ugyan, hogy olyan esetben, amikor teljesítés követelhető, megállapítási keresetnek helye nincsen; mellőzhető mégis ennek a szabálynak alkalmazása a kényszerfelszámolás vagy kényszeregyezség alatt álló alperessel szemben, amidőn a követelés valódiságának bírói megállapítása a hitelező jogi helyzetének biztosítása szempontjából kellően indokolt (I. 66.). Elutasította mégis a Kúria a különváltan élő feleség részéről a kényszeregyezségbe jutott férj ellen a házassági szerzódés szerint két év múlva visszatérítendő' hozomány átértékelésére vonatkozó igény megállapítása iránt indított keresetet, mert az átértékelés kérdése a lejárat idejében fennforgó méltányossági követelményektől, tehát a megállapítási kereset megindításakor még előre nem látható körülményektől függ (I. 1837.). A megállapítási kereset szükségességének kérdése nem vizsgálható olyan esetekben, ahol törvény vagy törvényerejű egyéb jogszabály a felperest minden bizonyítás szükségessége nélkül feltétlenül feljogosítja a megállapítási per megindítására. így a Kúria álláspontja szerint a 8888/1927. M. E. számú lakásrendelet 9. §-a alapján a háztulajdonos jogosan indíthat megáEapítási keresetet annak kimondása iránt, hogy a központi fűtésért a rendeletben meghatározott összegnél nagyobb összeget követelhet (III. 1494.). Ugyancsak nincs helye a szükségesség vizsgálatának az örökösödési perekben érvényesített megállapítási igények tekintetében, mert a Kúria állandó joggyakorlata szerint az örökösödési perekben az öröklést érintő vitás kérdések még külön kereseti kérelem nélkül is véglegesen rendezendők és így az ilyen kereseti kérelem a Pp. 130. §-ában szabályozott megállapítási kereset fogalma alá nem vonható (I. 13, 348.). Ezzel szemben azonban a szükségesség hiánya címén utasította el a Kúria a még életben lévő örökhagyó által annak kimondása iránt indítottt megállapítási keresetet, hogy halála után az alperesként perbevont fia az örökhagyó életében előre kapott értékeket örökrészébe beszámítani lesz köteles (III. 1355.).