Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

— Szegénységi jog — V. FEJEZET. r Szegénységi jog. ..* . ' »:... > A) Szegénységi jog engedélyezése és tartalma. A bíróság azt a kérdést, hogy a szegénységi bizonyítványban megállapított vagyoni viszonyokra való tekintettel a szegénységi jog előfeltételei fennforognak-e vagy sem, önállóan bírálja el és megtagadhatja a szegénységi jogot akkor is, ha a bemutatott hatósági bizonyítvány szerint a szegénységi jog megadásának előfeltételei fennforogni látszanak is (I. 1854. Sz. T.). A most hivatkozott jogszabály alapján nem adta meg a bíróság a szegénységi jogot, amidőn a fél jövedelme nem volt ugyan nagyobb, mint a közönséges napszám, de a bizonyítványból kitünőleg a félnek és nejének 2 szoba és konyhából álló lakása volt és takarítónőt is tartott (III. 1081. D. T.). Viszont megadta a Kúria a szegényjogot akkor, amidőn a félnek jövedelme a szokásos közönséges napszámot nem haladta meg, 1200 peng-ő értékű lakóháza pedig jelzálogos követelésekkel túl volt terhelve (II. 957.). A vagyontalan feleség a férj vagyoni helyzetéhez és jövedelméhez képest tarthat igényt szegénységi jogra (III. 1081. D. T.). A bíróság a Pp. 112. §-a második bekezdése értelmében szegénységi jogban részesítheti azt a felet is, aki a perköltséget fedezni nem tudja anélkül, hogy saját vagy hozzátartozójának szükséges tartása sérelmet ne szenvedne (II. 315., II. 1175. D. T.). Bár a Kúria álláspontja szerint a Pp. 112. §. második bekezdése alapján a szegénységi jogban részesülő fél egyelőre fel van mentve a perben felmerülő illetékek és bélyegköltségek fizetése alól (II. 315.), mégis az illetékmentesség kérdésében döntésre hivatott pénzügyi hatóságok az i9i4:LXIII. tc. 75. §-a alapján az illetékfeljegyzés kedvezményét csak az esetben adják meg, ha a szegényjogban részesült fél ügyének díjtalan vitelére pártfogó ügyvédet rendeltek ki. A szegénységi jogban részesített fél az ügygondnok költségeinek fizetése alól fel van mentve (I. 365.). A szegényjogon perlő fél a kirendelt pártfogó ügyvédet illető perköltségekről saját ügyvédje kárára az ellenféllel szemben le nem mondhat (I. 1662.). A szegénységi jog pernyerés esetén a végrehajtási eljárásra is kiterjed (II. 1185.), nem terjed ki azonban a felülvizsgálati tárgyalásra, miért is a felülvizsgálati tárgyalásra pártfogó ügyvéd sem rendelhető ki (II. 1592.).