Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

— Illetékességi összeütközés — 31 Pp. 50., 180. és 522. íjaiban említett és az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe veendő kizárólagos illetékesség körébe; így tehát az csak kellő időben előterjesztett pergátló kifogás alapján vehető figyelembe (C. IV. 3596/1930.). A szerződést alá nem író pertársak a szerződés-ben kikötött bíróság előtt csak akkor vonhatók a szerződést aláíró felekkel együttesen perbe, ha az ekként kikötött bíróság a szerződést alá nem író pertársak ellen támasztott követelés elbírálására is hatáskörrel bír (IV. 1195.). D) Illetékességi összeütközés. — Ille'.él:es bíróság 'kijelölése. Ha valamely eljárásra vonatkozóan több bíróság jogerősen illetékesnek mondotta ki magát, úgy a Pp. 51. §-a értelmében .az eljárásra hívatott bíróságot a legközelebbi közös felsőbíróság jelöli ki. Ennek a szabálynak alapján pld. a budapesti központi kir. járásbíróság és az I—III. ker. járásbíróság positív illetékességi összeütközése esetében az eljárásra hívatott bíróságot a budapesti kir. törvényszék, mint a két bíróság legközelebbi közös felsőbírósága jelölte ki (I. 1331. Bp. Tsz.). Ha a perbíróság illetékességének megállapítására szolgáló ténykörülmények hiányoznak, vagy ki nem nyomozhatok, a Pp. 52. §-a értelmében az illetékes bíróságot a Kúria jelöli ki. A most hivatkozott jogszabály alapján jelölte ki az illetékes bíróságot a Kúria egy olyan perben, melyben az a kérdés volt eldöntendő, hogy a Romániához csatolt hitbizományi ingatlanért a román állam által fizetendő kártalanítási összeg hitbizományi vagyon-e vagy sem (IV. 1138.). Ugyanezen határozat értelmében azonban akkor, ha hitbizományi vagyon létezése nem vitás és egyedül az ezen kétségtelenül létező hitbizományi vagyon felett felügyeletet gyakorló hitbizományi bíróság kijelöléséről volna szó, úgy a kijelölés joga a Ppé. 98. §-a értelmében az igazságügyminiszter hatáskörébe tartoznék. A Pp. 52. §-a azonban nem alkalmazható akkor, ha az egyébként kizárólagos illetékesség alá tartozó ügyben a per nem indítható ugyan meg többé a kizárólagos illetékességgel bíró bíróság előtt, ámde az általános illetékességi szabályok alapján az illetékes perbíróság a Kúria közbenjötte nélkül is megállapítható. Eteen az alapon utasította el pl. a Kúria a kijelölés iránti kérelmet a Pp. 413. §-a alapján indított járadékfelemelési perben, amelyben az alapperben eljárt és így kizárólag illetékesnek tekintendő bíróság megszállott területre került, ámde a magyar területen lakó alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság a Kúria közbenjötte nélkül is megállapítható volt (I. 1296., — P. H. T. 862.).