Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

32 — Bírák kizárása — IV. FEJEZET. A bírói hatalom gyakorlása. A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930: XXXIV. t.-c* 1. §-a értelmében a bírói hatalmat az állami bíróságok a Magyar Szent Korona nevében gyakorolják. Ennek megfelelően módosulnak az eljárási szabályoknak azok a rendelkezései, amelyek meghatározzák, hogy a bíróságok kinek a nevében hozzák ítéleteiket és más határozataikat. V. FEJEZET. Bírósági személyek kizárása. A Pp. 59. §-ának 6. pontja és a 60. §. második bekezdése alapján csak olyan bíró kizárása kérhető, aki az alsófokon a megtámadott határozat meghozatalában résztvett. Nem kérhetőazonban olyan bíró kizárása, aki az alsófokon csupán valamely perbeli cselekményt végzett, (pl. tanúkihallgatást foganatosított),, de az ítélet hozatalában részt nem vett (III. 377.). Ugyancsak nem zárható ki ezen az alapon pl. az örökösödési perben hozott ítélet felülvizsgálatából a tanácsnak az a tagja, aki megelőzőleg a hagyatékátadó végzés felülbírálásában is részt vett (IV. 952.). Nem kizárási ok az sem, hogy a felebbezési bíróság az ítélet ismételt feloldása ellenére is ragaszkodik valamely már elfoglalt jogi álláspontjához (III. 231.). Ezzel szemben azonban kizárta a Bpesti Tábla a per elintézéséből azt a bírót, aki a per elsőfokú tárgyalása során olyan kijelentést tett, hogy a felperes keresetének az alperessel szemben minden bizonyítás mellőzésével helyt kell adni, — mert ezzel a vélemény-nyilvánításával a bíró olyanokot szolgáltatott, amely további elfogulatlansága iránt alapos kétséget támaszt (Bp. T. P. II. 10.934/1930.). A per újítási eljárásban nincs olyan jogszabály, hogy az újított per bírája csak olyan bíró lehet, aki az alapperben nem járt el. E tekintetben csupán a T. Ü. Sz. 38. §-ának utolsó bekezdése tartalmaz ilyen, az ügyvitel keretébe vágó célszerűségi rendelkezést, amely azonban még az ügyvitel szempontjából sem feltétlenül kötelező, a kizárásra alkalmas törvényes okot azonban semmiképen sem képezhet (I. 1880.). A választott bírósági eljárásban a választott bíró elleni kizárási ok azonnal érvényesítendő. Nem fogadható el azonban a kizárási kérelem akkor, ha a kifogást tevő fél a kizárási okról már az eljárás folyamán tudomással bírt, de azt csupán a választott bírósági ítélet meghozatala után érvényesíti anélkül, hogy ez a késedelmes eljárása indokolható lenne (III. 716.).