Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

— Főkövetelés és járulékok 23 törlése iránti perben nem a papírkorona-érték, hanem az aranykoronaérték (II. 1170. D. T., II. 224. D. T.). Az egy eljárásban egyesített perekben, vagy viszontkereset esetében annak a kereseti követelésnek értéke irányadó, amelynek tárgya a legmagasabb értékű (I. 2015. D. T.). Tulajdon- és birtokperekben a dolog azon részének értéke irányadó, melynek tulajdona vagy birtoka vitás (I. 787.). A Kúria felfogása szerint nem tény-, hanem jogkérdés azonban az, hogy az ügyvédi költségperben irányadó értékül az összes ingatlanok értékét, vagy ennek az ügyvéd által képviselt felet illető hányadát, avagy csak a ténylegesen vitás területnek ezeknél is kisebb értékét kell-e venni? (C. VI. 1457/1930.) Bérleti viszonyt tárgyazó perekben az egy évi bérösszeg1 irányadó (Pp. 6. §. 7. pontja), még pedig nem az alapbér, hanem a bérbeadó által valósággal követelhető bérösszeg, mert az alapbér csak számítási alap (I. 1582.). Tartásdíj követelés iránti perben a perérték a három évi tartás egyenértéke (II. 1139.), tekintet nélkül arra, hogy a kereset csupán jövőben lejáró vagy ezzel kapcsolatban már lejárt tartásdíj megfizetésére irányul-e (II. 1129. B. T.). Tartásdíj felemelése iránti perben a már megítélt és a felemelés folytán megítélni kért három évi tartás értékének három évre számított kiilöny bözete veendő alapul (I. 1390. B. T.). Járadék és időszakos szolgáltatások iránt indított perben, ha a kötelezettség időtartama bizonytalan, az évi szolgáltatások értékének tízszerese veendő alapul, azonban a már lejárt részletek összege a per tárgyának értékénél külön figyelembe nem vehető, mert az ezekre vonatkozó marasztalási kérelem épúgy folyománya a keresetnek, mint a jövőben lejáró részletek iránti marasztalási kérelem (II. 1120.). Végrehajtás megszüntetési perben az az összeg irányadó, melyre a végrehajtató a megszüntetni kért végrehajtást kérte és vezette (I. 1130.). A Pp. 8. §-a értelmében a per tárgyát tevő főkövetelés mellett a követelés járulékai a perérték megállapításánál számításba nem vehetők. E jogszabály alapján mellőzte pld. a Kúria a vételárelőleg visszatérítése iránti perben az ezzel kapcsolatban érvényesített kosztkamat figyelembevételét (C. VII. 3375/1926.). A m. kir. Kúria 29. számú jogegységi döntvényének indokolása szerint (I. 1094.) a Pp. 8. §-ában említett járulékos költség alatt csak a követelés érvényesítésével perenkívül felmerült költség értendő, de nem a perköltség is. Ebből folyik, hogy az idézett döntvény rendelkező része szerint (I. 1021.) a községi bíróság hatáskörébe nem tartozó perekben minden esetben helye van fellebbezésnek, tehát akkor is, ha a felperes kere-