Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

80 Nyugdíj vehető legyen, nem követelménye és feltétele az, hogy az átértékelés minden vonatkozásban meg legyen engedve. Közömbös tehát az, hogy az átértékelésnek az 1926: XVI. tc. által megvont szűkebb körén kívül az átértékelés a viszszacsatolt területen nincs elismerve. (XV. 938.) A gazdatisztet, aki az esztergomi érsekségnek a csehszlovák állam fennhatósága alá került részén a csehszlovák állam által kijelölt bizottság alkalmazott gazdatisztül, a visszacsatolás ntán az esztergomi érsekségtől nem jár nyugdíj, mert őt nem az érsekség alkalmazta s nem ő nevezte ki gazdatisztnek. Ugyanis a gazdatisztet az érsek soha szolgálatába nem fogadta, noha a birtok, melyen szolgálatot teljesített, a magyar állam szempontjából az elcsatolás alatt is az érsekség tulajdona maradt és a visszacsatolás alkalmával régi tulajdon alapján jutott vissza az érsekség birtokába. Nem állapítható meg a szolgálati viszony azon az alapon sem, hogy a gazdatiszt az érsekség érdekében teljesített szolgálatot, mert a gazdatiszt nem az érsekség utasítása szerint és érdekének megfelelően, hanem az őt alkalmazó bizottság meghagyása szerint látta el teendőit. (XIV. 851.) Az erdélyi területek visszacsatolása alkalmával a katonai hatóság intézkedése alapján elbocsátott alkalmazott nem igényelhet nyugdíjat, illetve nyugdíj helyett kártérítést azért, mert a szolgálati szabályzatban előírt fegyelmi út mellőzésével bocsáttatott el, mert elbocsátása a katonai hatóság intézkedése folytán még a munka- és szolgálati viszonyra vonatkozó magyar jogszabályok hatályának a visszacsatolt erdélyi országrészre való kiterjesztése előtt történt, ily esetben pedig a 4470/1941. M. E. sz. rend. értelmében kártérítés nem igényelhető. (XVI. 168.) A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 96. sz. polgári döntvénye szerint az 1926 :XVI. tc. rendelkezéseit olyan magánalkalmazotti nyugdíjak átértékelésére, amelyekhez való jog a törvény életbelépte után nyílt meg, csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a nyugdíjkövetelés alapja olyan szerződés, különmegállapodás, vagy szerződést kiegészítő szolgálati, illetőleg nyugdíjszabályzat, amely a nyűg-