Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)
KegytMj 61 a munkaadóval szolgálati viszonyban állott alkalmazottra vonatkozik. Ha azonban szolgálati viszony nem forgott fenn, akkor a folyósított kegydíjra vonatkozóan nem áll meg az a szabály, hogy a visszavonási jog kikötése nélkül adott juttatás a jövőre nem szüntethető meg. Csak akkor volna alkalmazható szolgálati viszonyon kívül e szabály, ha az addigi juttatás tényéből életfogytiglani kötelezettségvállalásra irányuló szándék volna vélelmezhető, vagy kifejezett kötelezettségvállalás történt volna úgy a kegydíj szolgáltatására, mint arra, hogy azt a jogosított élete fogytáig adja s alapos ok nélkül korábban nem szüntetheti meg. Ez utóbbi tények hiányában szolgálati viszonyon kívül nyújtott kegydíj folyósítása bármikor megszüntethető. <XIV. 973.) A kegydíj tekintetében a munkaadó alkalmazottaival szemben egyenlő elbánásra nincs kötelezve és így az a körülmény, hogy egyeseknek a többiektől eltérően nagyobb kegydíjat juttatott, nem ad jogot a kevesebb kegydíjban részesülőknek arra, hogy kegydíjuk megállapítását a személyükre nézve megállapított mértéktől eltérően nagyobb összegben követelhessék. A munkaadó nem kötelezhető a kegydíj felemelésére, minthogy törvényes rendelkezés hiányában nem kötelezhető magasabb összegű kegydíj fizetésére, mint amennyinek fizetésére vállalkozott. Az a körülmény, hogy a jogosult a kegydíjból megélni nem tud, nem ad alapot annak felemelésére, mert a kegydíjfizetési kötelezettség nem azonos a tartási kötelezettséggel. Felemelhető a kegydíj a Pp. 413. §-a alapján, ha a kegydíj összegének meghatározására befolyással bíró körülmények megváltozása bizonyíttatik. (XVI. 491.) A közérdekeltségek felügyelő hatóságának a felmondási járandóság megállapítására vonatkozóan a maga hatáskörében hozott határozata a kifizethető javadalmazás összegére nézve mérvadó. Felperes azt a kifogását, hogy a költségmegtérítés címén folyósított összeg is rendes fizetése volt s az utalványozás és könyvelés csak színlegesen — a javadalmazás jellegének adórövidítés céljából elpalástolása végett — történt költségmegtérítés címén, csak a közérdekeltségek felügyelő hatóságánál, vagy másodfokon a