Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)
•62 Kegydíj döntőbizottság elé tartozó panasz útján (4600/1933. M. E. sz. rend. 21. § 3. bek.) érvényesítheti. Ez a vita a rendes bíróság elé nem tartozik és bírósághoz csak a közérdekeltségek felügyelő hatósága által megállapított szolgálati járandóságok behajtása tartozik. (XVI. 556.) Ha a jogszabály valamely intézkedés megtételét közigazgatási hatósághoz utalja és az intézkedést feltételhez köti, akkor a feltétel fennforgásának megállapítása is az intézkedésre hivatott hatóság hatáskörébe tartozik. Amikor tehát a 4600/1933. M. E. sz. rend. 6. $-a és e rendeletet kiegészítő 5060/1941. M. E. sz. rendelet 1. §-a a köztámogatásban részesülő vállalat részéről bárkinek juttatott szolgáltatások leszállítását és megszüntetését a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának hatáskörébe utalja, a rendeletben előírt és feltételül szabott annak a körülménynek elbírálása és megállapítása, hogy a köztámogatásban részesülő vállalat vagyoni helyzete miatt szükséges-e az alkalmazott járandóságainak megszüntetése és hogy ellenérték nélkül jutott-e az alkalmazott az általa érvényesített szolgáltatásokhoz, egyedül a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának hatáskörébe és elbírálása alá tartozik. (XVI. 367.) Hogy az alkalmazottat hathavi vagy egyévi felmondási idő illeti-e meg, vagyis a felmondási idő terjedelmének megállapítását a 4600/1933. M. E. sz. rend. a rendes bíróság hatásköréből el nem vonta és a Közérdekeltségek Felügyeld Hatósága, illetve a döntőbizottság hatáskörébe nem utalta. Ez utóbbiak hatáskörébe a törvényes felmondási időre járó javadalmazás számszerű megállapítása tartozik az idézett rendelet 6. § 3. pontja alapján történt elbocsátás esetén. (XVI. 321.) A szolgálati szerződésnek az a kikötése, hogy a felperes tartós betegsége esetén az alperes munkaadót a felmondás joga csak három hónap után illeti meg — arra való tekintettel, hogy a munkavállaló betegsége a munkaadó törvényes felmondási jogának gyakorlását nem akadályozza —, lényegileg a munkaadó törvényes felmondási jogának korlátozása s a rendes felmondási időnek három hónappal való meghosszabbítása. Minthogy köztámogatásban részesülő vállalatoknál a 4600/1933. M. E. sz. rendelet
