Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

164 Törvénybe ütköző jogügyletek bályaink értelmében joga van a szerződés érvényességének megtámadására. A megtévesztés folytán előállott tévedés megállapítása esetében az ilyen szerződés eredetileg érvénytelen. (XIV. 405.) Részleges semmisség esetében is érvénytelen az egész jognyilatkozat, hacsak meg nem állapítható, hogy a nyilatkozattevő jognyilatkozatát a semmis vagy megtámadás folytán érvénytelenné vált rész nélkül is megtette volna. (XIV. 405.) A bírói gyakorlatban kialakult jogszabály szerint az, aki tévedésének felismerését, kényszer esetében pedig kényszerhelyzetének megszűnését követő huzamosabb idő alatt (adott esetben 12 év alatt) megtámadási jogát nem érvényesíti, erről a megtámadási jogáról lemondottnak tekintendő. (XIV. 466.) A m. kir. Kúria 53. számú polgári jogegységi döntvénye szerint: ha bizonyos ügyletekkel való iparszerű foglalkozást valamely jogszabály hatósági jogosítványhoz köt, akkor az a körülmény, hogy az ügyletet olyan személy kötötte, aki az említett hatósági jogosítvánnyal nem rendelkezik: magának az ügyletnek az érvényességét nem érinti, kivéve ha az illető jogszabály az ügyletet kifejezetten semmisnek nyilvánítja, vagy ha az ügylet tartalma más jogszabályba, vagy a jóerkölcsökbe ütközik, vagy ha a magánjog szabályai szerint megtámadható. (C. VII. 4671— 1939.) Az 1876. évi XIV. tc. 131. §-a szerint a gyógyszertár személyes üzleti joga a gyógyszertári jogosítvánnyal felruházottnak személyéhez van kötve, ilyen jogosítvány el nem adható, nem hagyományozható, vagyis a személy jogú gyógyszertári jogosítvány magánjogi forgalom tárgya nem lehet. Ebből következik, hogy az ily közjogi természetű jogosítvány magánjogi jogügylet (adás-vétel, társasági szerződés stb.) tárgya nem lehet: az ilyen ügylet tehát magánjogi jogviszonyt nem létesít és az, mint a törvény tilalmába ütköző ügylet, semmis. (XIII. 781., XIV. 1030., XV. 878.). Az előbb említett személyjogú gyógyszertárra vonatkozó társasági szerződés egyébként a Kúria felfogása szerint nemcsak a törvény tilalmába ütközik, hanem egyúttal a jóerkölcsökbe is. (XV. 878.) Valamely egyoldalú kötele-