Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

Jóerkölcsbe ütköző jogügyletek 165 zettségvállalás egymagában erkölcstelennek nem minősíthető. (C. 2879/1938.) Ugyanígy valamely szerződéses kikötés meg nem tartása egymagában a jóerkölcsbe ütköző ténynek nem minősíthető. (XIV. 340.) Ugyancsak nem minősíthető a jóerkölcsbe ütközőnek az olyan engedményezés, amelynél az engedményes az engedményezett követelést ellenérték nélkül, vagy aránytalanul alacsony ellenértékért szerzi meg. (XV. 989.) De még ha valamely jogügyletnél a jóerkölcsbe ütköző cselekményről lehetne is szó, ezen az alapon nem támaszthat kártérítési igényt az a fél, aki az állítólagos jóerkölcsöket sértő magatartásnak maga is részese volt, mert az ilyen cselekményt elkövető személyek tettestársaik ellen kártérítési igényt nem támaszthatnak. (XIV. 340.) Összeköttetésnek hatósági engedély megszerzése céljából, vagyoni érték fejében való kihasználása abban az esetben is a jóerkölcsbe ütközik, ha a döntésre hivatott hatóság elhatározásának a befolyásolása egyébként megengedett úton elért meggyőzéssel történik. (XV- 900.) A Kúria által követett gyakorlat szerint a jóerkölcsökbe ütközőnek minősíthető és ezért megfelelően mérsékelhető a túlzott mértékben megszabott kötbér is abban az esetben, ha a kötbér — túlzott megszabása miatt — a kötelezett vagyoni romlást okozhatja. (XV. 58.) Kölcsönös erkölcstelenség esetében a fél a jogügylet teljesítését csak akkor követelheti, ha ezt az eset körülményeire tekintettel a méltányosság indokolttá teszi. (XV. 925.) Ugyanígy a mindkét fél részéről tiltott cselekmény elkövetésére irányuló ügylet alapján teljesített szolgáltatás (adott esetben csempészáru beszerzése és értékesítése, céljából átadott pénzösszeg) visszakövetelésének csak anynyiban van helye, amennyiben az eset körülményeire tekintettel azt a méltányosság megkívánja. (XIV. 424.) Az a körülmény, hogy valamely követelés fedezetéül lekötött vagyontárgy értéke a biztosított követelés összegét többszörösen meghaladja, nem alkalmas a kizsákmányolás fogalmi kellékeinek megállapítására, mert az ilyen fedezettel biztosított hitelező is zálogjogának érvényesítése esetében a netán befolyt többletet az adósnak kiadni tar-