Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

Hrbás jogügyletek 163 II. Kereskedelmi ügyletek megkötése. 19. Általában. Ajánlat hallgatólagos elfogadása. — Joggal való visszaélés. Az ajánlat elfogadása hallgatólag is történhet. Az ajánlatnak hallgatólagos elfogadására vonatkozóan a K, T. 320. §-ában foglalt rendelkezés azonban csak abban az esetben irányadó, ha az egymással üzleti összeköttetésben lévő felek mindegyike kereskedő, de ebben az esetben is csnpán új ügyletkötés esetében, — ellenben a már létrejöttt ügylet módosítására irányuló ajánlatra nem alkalmazható. Ezért pl. a Kúria felfogása szerint az alperesnek a szerződés módosítása iránt tett ajánlata annak folytán, hogy a felperesek arra nem válaszoltak, hatályát vesztette. (XIV. 425.) Joggal való visszaélésről csak akkor lehet szó, ha a jogosított fél a törvény vagy szerződés szerint őt megillető jogát olymódon gyakorolja, hogy a jog érvényesítésének ez a módja saját jogos érdekeinek megóvására nem szükséges, hanem arra szolgál, hogy a vele szemben kötelezettségben álló felet vagy harmadik személyeket eljárásával indokolatlanul bosszantson, ezek jogait meghiúsítsa, vagy őket hátrányosabb helyzetbe hozza. Ebből következik, hogy a joggal való visszaélés fogalmi körébe nem vonható, ha az eladó a vételi ügylet teljesítését a megkötött szerződés értelmében követeli és nem fogadja el azt az ajánlatot, melynek célja az, hogy végeredményben az előbbi szerződés felbontása mellett más szerződést kössön. (XV. 435.) 20. Hibás jogügyletek. Tévedés, megtévesztés. — Részleges semmisség. — Lemondás a megtámadási jogról. — Törvénybe és jóerkölcsbe ütköző ügyletek. — Kétoldalú erkölcstelenség. — Kizsákmányoló ügylet. Ha megállapítható, hogy valamely félnek szerződési akarata csupán a szerződés lényeges feltételének tekintett körülmény fennforgása esetére állott fenn, és a fél a szerződést csupán a másik fél megtévesztése folytán előállott lényeges tévedése következtében kötötte meg, anyagi jogsza-