Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

140 Részvények értéke könyvvezetés folyt, kétségtelen, hogy az ügyvitel ellen őrzésével és felügyelettel megbízott igazgatósági tagok ebbeli kötelezettségeiket súlyosan megsértették, mert a könyvek ellenőrzése útján a visszaéléseket módjukban állott felfedezni. Ezért a kir. Kúria alperesi részvénytársaságot is felelőssé tette a csalárd összejátszással okozott kárért. (XV. 295. 1941. 72. old.) 3. Részvények értéke. A részvénytársaság fennállása alatt a részvény értékét nem a mérlegben kimutatott társasági vagyonnak a részvények számával való elosztása útján kell megállapítani, hanem annak meghatározásánál, hogy adott időpontban a részvény mily értéket képvisel, a kereslet és kínálat alapján kialakuló forgalmi érték az irányadó. (XVI. 593. H. T. 1942. 224. sz.) (A konkrét esetben bizonyára helytálló ezen szabály általánosságban nem mindig fogadható el. A részvény értékét a társaság saját vagyonából kiindulólag lehet csupán megállapítani. Erre nézve helyes irányító szempontokat ad az 1941. évi VIII. tc.) 4. Részvénytársaság felelőssége tisztességtelen versenycselekményért. Ha megállapítható, hogy az alperesi rt. igazgatósági tagjai ügykörük ellátásában tették a felperesre és árujára vonatkozó azon kijelentéseket, amelyek a tisztességtelen versenycselekmény fogalmát kimerítik, úgy az alperesi részvénytársaság versenyjogi felelőssége megállapítandó. (XVI. 285.) 5. Részvénytársaság képviseletére jogosult személyek akaratnyilvánításának módja. Nincs olyan jogszabály, hogy a rt. képviseletére együttesen jogosult személyek szóbeli akarat-kijelentése csak akkor hatályos, ha az együttes jelenlétükben és időbelileg egybeeső nyilatkozattal történik. Ennélfogva az alperes képviseletére jogosított személyeknek nem együttesen, hanem külön-külön nyilvánított és időbelileg is különböző