Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)
Részvénytársaság felelőssége alk-ahna-zottaiért 189 hogy alperesek nem. tehettek kötelező ígéretet a részvénytársaság terhére s minthogy alperesek rendelkezési joga hiányzott, azért felperes velük szemben nyugdíjígéretük alapján sem léphet fel nyugdíj fizetésére irányuló igénnyel. (XIII. 872.) Marasztalta a kir. Kúria a részvénytársaságot felperes kárában, amikor a kár úgy keletkezett, hogy felperesi részvénytársaság volt ügyvezető-igazgatója, II. r. alperes, I. r. alperessel csalárdul összejátszva hamisan a tényleg szállítottnál nagyobb mennyiségű árut számlázott felperesnek és fizettetett ki vele. A károsulttal szemben vétkesség alapján fennálló felelősség egyéni felelősség, tehát a károsító cselekményekért és mulasztásokért csak az és annyiban felel, aki és amenynyiben a károsodást cselekményével vagy mulasztásával előidézte. A rt. mint jogi személy javára, illetőleg terhére jogok és kötelezettségek csupán törvényes képviseleti (fizikai) szerveinek cselekvőségével, avagy mulasztásával keletkeznek, mégis azonban ezeknek a szerveknek eljárásáért a rt. csak az esetben felel, ha törvényes szervei jogszerű hatáskörükben jártak el. Az ügyvezető-igazgatónak, mint általános kereskedelmi meghatalmazottnak jogköre a rt. egész üzletének folytatásával rendszerint járó oly cselekményekre terjed ki, amelyeket az ilynemű ügyletek szükségessé tesznek. (K. T. 43.) Amikor tehát az ügyvezetőigazgató az árukat felperesnek számlázta, általános és törvényes felhatalmazásának jogkörén belül járt el. A részvénytársaság azonban ügyvezető-igazgatójának törvényes ügykörében elkövetett jogellenes és vétkes cselekményéért (hamis számlázás), az általános magánjogi szabályok értelmében csak saját vétkessége esetén, nevezetesen akkor felel, ha a megbízott megválasztásánál, vagy a felügyelet gyakorlásánál nem járt el a köteles gondossággal. Ebből a szempontból a képviselet és felügyelet gyakorlására hivatott szerveknek az igazgatósági tagoknak magatartását kell vizsgálni, mert a képviselőszervek cselekménye, illetve mulasztása egyértelmű a jogi személy cselekvésével, illetve mulasztásával. Megállapítást nyervén az, hogy a csalárd összejátszás úgy történt, hogy III. r. alperesnél kétféle