Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

Igazgatóság és felügyelőbizottság felelőssége 119 az igazgatósági tag ellen. Kitűnik e jogi felfogás helyessége a K. T. 197. §-ából is, amely a részvénytársasággal szemben fennálló, az igazgatóságot terhelő kártérítő felelősségről rendelkezik, de fennáll ez a felelősség az általános magánjognak a megbízás és a kártérítésre vonatkozó általános jogszabályai alapján is. Ezen jogszabályok alapján a kir. Kúria a felperes azon keresetével szemben, amelyben az alperesi rt. igazgatójának hibája miatt a korábbi közgyűlés határozatának megsemmisítéséből eredő kárát a részvénytársaság az igazgatóval szemben érvényesítette, elutasította az alperes azon kifogását, hogy a részvénytársaság ezen perben felperességi joggal nem bír. De elutasította az igazgatósági tagnak azt a védekezését is, hogy ilyen pert ez esetben csak a közgyűlés által kirendelt külön meghatalmazott indíthatna; mivel az alperes tagja volt a részvénytársaság igazgatóságának is. Ugyanis a K. T. 197. §-ának a közgyűlési meghatalmazottak választására vonatkozó rendelkezése abban az esetben van helyén, amidőn a rt. nem az egyes igazgatósági tag, hanem az egész igazgatóság ellen lép fel keresettel, amikor tehát a társaságnak nincs oly törvényes szerve, amelyik az igazgatóság ellen felléphetne és így a közgyűlés által választott meghatalmazottaknak kell a társaságot képviselni. Minthogy a jelen esetben a felperes kártérítési követelését nem az igazgatóság, hanem csupán egyik igazgatósági tag ellen kívánja érvényesíteni, nincs helye a K. T. 197. §-a alapján a közgyűlési meghatalmazottak választásának. Nem lehet szó a meghatalmazottak választásáról azon az alapon sem, hogy a felperes többi igazgatósági tagja is felelős az alperesi igazgatósági tag mulasztásáért pusztán azon az alapon, hogy az alperesi igazgatósági tagtársuk eljárása ellen tiltakozásukat a felügyelőbizottságnál be nem jelentették. (XV. 433.) A Polgárjogi Határozatok Tárában 328. sz. a. felvett 17/1899. v. sz. elvi jelentőségű határozat szerint a részvény névértékének megfizetésére vonatkozó feltétlen részvényesi kötelezettség nem közönséges tartozás, hanem olyan kötelezettség, amelynél fogva a részvényes a társasági vállalat üzletéhez és az ebből a célból s az ezáltal megállapított