Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

120 Igazgatóság és feliigyelőbizottság felelőssége társasági kötelezettségek fedezésére szükséges alap meg­alkotásához részvényének névértéke erejéig hozzájárulni köteles ós így nem szenvedhet kétséget, hogy a részvényes­nek tartozása a társaság irányában fennálló, nem hasonlé jogi természetű követelése beszámításával egyáltalában nem törleszthető. Ha tehát igaz is az, hogy a megtámadott igazgatósági tagok a rt.-'nak 5500 pengőt adtak kölcsön avégből, hogy a rt. ebből az összegből az üzleti helyiség bérleti díját és a berendezés vételárát megfizettesse, » követelésük beszámításával az alaptőkefelemelésből szár­mazó, az alaptőke részét alkotó részvények névértékéért előállott, más jogi természetű tartozásukat joghatályosa* nem törleszthették. De nem volt lehetséges az sem, hogy az alaptőkeemelés az alapítási költségszámla terhére emeltessék, amint ezt a rt. könyvei mutatják. Mert ez azt jelentené, hogy a rt. ar alaptőkeemelésre a saját vagyonából teljesített fizetést, aminek a K. T. 161. §-a értelmében helye nem lehet. Ugyancsak nem lehet befizetettnek tekinteni azt a 600d pengőt sem, amely a váltószámla megterhelésével lett a felemelt alaptőke javára írva. Ez ugyanis csak akkor volna megtörténtnek és a 6000 pengő ezen számla terhére írtnak tekinthető, ha megállapítható lenne, hogy a váltók beváltása oly személy részéről történt, aki a felemelt alap­tőkére fizetési kötelezettséget vállalt. De ez nem állapít­ható meg. Már pedig: más szeméi részéről, más okból tör­tént beváltási összeget a rt. nem fordíthatott alaptőke­emelés céljára. A rt. igazgatósági tagjai azonban mindezek ellenére azt jelentették, hogy az alaptőkeemelést pontosan végrehajtották, ami azt jelenti, hogy a felemelt alaptőke kellő elhelyezése sikerült s ennek megfelelően az igazgató­ság tagjai a mérlegben az alaptőkét a felemelt összegben mutatták ki. A rt. igazgatósága ezzel a ténnyel, amellyel a felemelt alaptőkét annak ellenére befizetettnek tüntette fel, hogy annak ellenértéke a rt. pénztárába részvények átvételére vállalkozóktól készpénzben nem folyt be, a rt.-t megkáro­sította, mert ezzel lehetetlenné tette, hogy a részvénytár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom