Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

116 Közgyűlési határozat ?negtáinac7úsa peres a részvényszerzés idejétől kezdve nem volt szakadatlanul az alperesi társaság részvényese. (XIII. 1014. H. T. 1939. 138. old.) Az az alaki támadási ok, hogy a meghívó csak az igazgatósági tagok szolgálati illetményeire kiterjedő határozatot tűzte napirendre, ellenben ezen járandóságok utáni adómegtérítés a tárgysorozatba felvéve nem volt és erről a közgyűlés a K. T. 177. §-a értelmében érvényes határozatot nem hozhatott, a fellebbezési eljárás során már nem érvényesíthető. Ez a megtámadási ok ugyanis alaki lévén, a közgyűléstől a fellebbezési tárgyalásig a megtámadás 15 napi határideje eltelt. (XIV. 932.) Egyesülés esetén a beolvadt részvénytársaság mint ilyen megszűnik és részvényei joghatályukat vesztik. Az ilyen beolvadt részvénytársaság részvényeseinek jogai elenyésznek és helyükbe a beolvasztó társaság részvényeseit illető jogok lépnek. A beolvadt társaság részvényesének joga a részvénytársaság közgyűlési határozatának megtámadására a beolvadással elenyészik. Annál is inkább, mert a részvényesi minőségnek nemcsak a közgyűlési határozat meghozatalakor, hanem a per megindítása idején és egész tartama alatt is fenn kell állania. Már pedig az egyesülés joghatályának beálltával a beolvadó társaság részvényesének ebbeli minősége megszűnt. (XV. 767. H. T. 1941. 98. old.) A közgyűlési határozatot megtámadó felperesi keresettel szemben előterjesztett az az alperesi védekezés, hogy alperes egyéni önző célokat szolgál a közgyűlési határozat megtámadásával, mert a felperes már más esetekben felajánlotta az alperesi társaságnak a tulajdonában lévő részvényét megvételre azzal, hogy ellenkező esetben a közgyűlésen fel fog szólalni, csak az esetben vezethető sikerre, ha alperes azt tudná bizonyítani, hogy felperes a jelen keresetnek megindítása előtt részvényét az alperesnél azzal ajánlotta fel megvételre, hogy a részvény meg nem rásárlása esetén a közgyűlési határozatot megtámadj a» Ennek bizonyítása nélkül nem állapítható meg, hogy a felperes perlekedése a joggal való visszaélésnek minősülne.