Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)
Közgyűlési határozat wwgt&madása, 117 Az érdekeltek tájékoztatására a mérleg csak az eredménykimutatással együtt szolgálhat, a K. T. 198. §-a által megkívánt mérleg közzétételnek tehát az eredménykimutatásra is ki kell terjednie. Ha tehát a mérlegközzététel alkalmával az eredménykimutatás közzététele nem történt meg, a K. T. 198. és 177. §§-ai megsértettek. A közzététel elmulasztása a közgyűlés alakiságára alapított támadás, amelynek megtámadása a közgyűlési jegyzőkönyvnek az illetékes törvényszéknél történt bemutatásától (cégbíróság iktatójában történt iktatásától) számított 15 nap alatt érvényesítendő, ellenkezőleg a kereseti jog ez alapon megszűnt. (XV. 244.) Az a támadás, hogy a részvénytársaság közgyűlése tiszta nyereségként csupán azt az összeget mutatta ki, amely a társaság bevételeiből a nyugdíjalap ellátására fordított összeg levonása után fennmaradt, a K. T. 157. §-ának és az alapszabályoknak anyagi rendelkezésére vonatkozó jogsérelmen alapszik s így nem alaki, hanem anyagi okokra alapított támadás, amelyre vonatkozó kereset benyújtása nincs a K. T. 174. § 2. bekezdésében megállapított 15 napi határidőhöz kötve. (XV. 496.) Az a megtámadási ok, hogy a közgyűlésen szavazategyenlőség miatt nem jött létre érvényes határozat, mint anyagi okból történt támadás a rendes elévülési időn belül bármikor érvényesíthető. (C. 1864/1942.) A K. T. 176. §-a értelmében mindazon jogokat, melyek a részvényeseket a társaság ügyeiben illetik, a részvényesek összessége a közgyűlésen gyakorolja. Ebből következik, hogy meg nem támadás esetében sem érvényes az olyan közgyűlésinek jelzett határozat, melyet nem közgyűlés hoz. Ehhez képest, ha a közgyűlést valójában nem tartották meg, hanem arról csak jegyzőkönyv készült, úgy a törvény kötelező rendelkezését sértő ilyen közgyűlési határozat megtámadására — az általános szabálytól eltérően — a részvényét a közgyűlési határozat meghozatala utáni időben megszerzett oly részvényest is jogosítottnak kell tekinteni, aki az előző részvényesnek nem általános jogutóda és ezt a m. kir. Kúria P. IV. 7590/1928. sz. ítéletében már egy ízben kimondotta. (H. T. 1942. 228. szám.)