Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)
— Alapszabály — 83 lyok szerint a jelenlevő és képviselt részvények bizonyos számának jelenléte szükséges a határozatképességhez, mert képviselt részvényes alatt csak a szavazatképes értendő. (C. IV. 139/938.) Nincs oly törvényi rendelkezés, amely kimondaná, hogy a közgyűlés tárgyalási nyelve a magyar. (C. Pk. IV. 5255/ 1938.) A közgyűlési határozat érvényességét rendszerint nem érinti az a tény, hogy a meghozott határozatot a jegyzőkönyv fel nem tünteti, vagy nem hűen tünteti fel s egymagában az a körülmény, hogy a jegyzőkönyv a felperes vitatott felszólalásait, kérelmeit s az arra adott elnöki válaszokat fel nem tünteti, a perben jogilag közömbös. (XI. 94.) A közgyűlés az ig. tagot bármikor elmozdíthatja; de ez csak érvényesen keletkezett közgyűlési határozattal történhetik. (H. T. 1939. 33. old.) d) Alapszabály. Tervezetbe jelvett alapszabályi rendelkezés kiegészítése. — Üzletkört csak egyhangú közgyűlési határozattal lehet megváltoztatni. — Kt. életbelépte előtt alakult társaságoknál is cégjegyzés korlátozása. — Megtámadás alapszabályi határidőn túl működő felügy. biz.-ért. — Külföldi részvényes részvényletételi kötelessége. — Közgyűlést összehívó hirdetményben intézkedés határozatképtelenség folytáni újabb közgyűlésről. Ha a tervezetből átvett alapszabályi rendelkezést a későbbi közgyűlési határozat nem módosítja, hanem a már eredetileg hiányos tervezet — és alapszabálybeli rendelkezést csupán kiegészíti, nem lehet szó a K. T. 179. §. ut. bek.-be ütköző semmis közgyűlési határozatról. (XII. 515.) A bírói gyakorlat a K. T. 150. §-ának 1. pontját és 179. §. ut. bekezdését aként értelmezi és alkalmazza, hogy a K. T. életbelépte után alakult részvénytársaságoknak a tervezetben szükségképen meghatározott és onnan az alapszabályokba átvett üzletkörét csakis az összes részvényesek egyhangú határozatával lehet megváltoztatni vagy az eredetitől eltérő más üzletkörre kiterjeszteni. E szabályt, mely tiltja az eredeti üzletkörnek többségi határozattal való megváltoztatását vagy kiterjesztését, a K. T. életbelépe előtt keletkezett részvénytársaságokra is alkalmazni kell, mert a K. T. 549., 557— 559. §-ainak rendelkezéséből az következik, hogy a K. T. rendelkezései az ily részvénytársaságokra is általában kiterjednek és mert ehhez képest az egyenlő elbánás elvénél fogva ezek a r. t.-ok is alá vannak vetve annak a jogszabálynak, amely az eredeti üzletkör megváltoztatását vagy kitérj eszté6*