Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)
84 — Cégjegyzés korlátozása, közgyűlés határozatképessége — sét csak az összes részvényesek egyhangú határozata esetén engedi meg. (XI. 295. H. T. 1937. 101.) Az alapszabályoknak az az intézkedése, amely a cégjegyzés érvényességét ahhoz köti, hogy a céget jegyző három igazgatósági tag -különböző csoporthoz tartozzék, ha pedig az egyik aláíró cégjegyző, a céget rajta kívül jegyző két igazgatósági tag más csoporthoz tartozzék, a társaság benső jogviszonyaiban törvényes rendelkezésbe nem ütközik, mert a K. 1. 189. §. első bek.-ből világosan kitűnik, hogy az alapszabályok az igazgatóság képviseleti jogát az r. t. belső jogviszonyában korlátozásokhoz köthetik. A részvénytársaságoknak harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyában azonban ilyen korlátozásnak helye nincsen, mert a K. T. 190. §-a aként rendelkezik, hogy az igazgatóság jogkörének az alapszabályokban megállapított korlátozásai harmadik személyek irányában joghatállyal nem bírnák. Az alapszabályoknak csoportokat létesítő és a cégaláírás érvényességére vonatkozó említett rendelkezései a társaság belső jogviszonyában mindenkép érvényesek. Nincs tehát helye az ily értelemben rendelkező közgyűlési határozat megsemmisítésének. Az a körülmény, hogy e rendelkezéseknek harmadik személyekkel szemben joghatálya nincs, csak azt vonja maga után, hogy az alapszabályoknak a cégjegyzést korlátozó részét a harmadik személyek tájékoztatására szolgáló cégjegyzékbe bevezetni nem lehet. (XII. 610. H. T. 1938. 118. old.) Bár az r. t. alapszabályai értelmében a felügyelőbizottság megbízása egy évre szól, minthogy azonban az 1932. évben tartott közgyűlés a felügyelőbizottságnak határozatlan időre szóló megbízást adott, s azt sem akkor, sem azóta senki meg nem támadta, — az 1939. évi közgyűlés határozatai sem támadhatók meg oly okból, amely az 1932-ben hozott és azóta érvényben álló határozaton alapszik, amint ezt a Kir. Kúria több ízben (1. P. EV. 4738/1935.) már ismételten kimondotta volt. (XIII. 250. H. T. 1939. 65. old.) Az alapszabályoknak azt a rendelkezését, hogy a részvényeket a közgyűlést megelőzőleg legalább három nappal letétbe kell helyezni, a részvényesnek ismernie kell akkor is, ha az a részvényes külföldi. (C. IV. 121/1937.) Az alapszabályoknak az a rendelkezése, hogy ha a közgyűlés nem határozatképes, úgy 30 napon belül újabb közgyűlés hívandó össze, amely a megjelenték számára való tekintet nélkül érvényesen határozhat az előző közgyűlés napirendjére felvett határozat felett, nem értelmezhető úgy, hogy egy hirdetményben a határozatképtelenség esetére mindjárt az újabb közgyűlés is össze lesz híva; ily eljárás alapszabályellenes. (H. T. 1937. 102.)
