Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

82 — Közgyűlés, összehívás, jegyzőkönyv — értékét kitevő hányadrészvények igazolt 'képviselőjeként kellett folyamatba tennie és folytatnia a pert. (XI. 526. XIII. 423. H. T. 1939. 84. old.) c) Közgyűlés. Közgyűlés összehívása, közgyűlési jegyzőkönyv. Közgyűlési jegyzőkönyv jelentősége. — Jogosulatlan által összehívott közgyűlés. — Közgyűlés hatásköre minden ügyre kiterjed. — Határozatképesség s kizárt részvényes. Közgyűlés tárgyalási nyelve. — Mikor hiányos a közgyűlési jegyzőkönyv? — lg. tag elmozdításának alaki feltétele. A K. T. 180. §-ából következik, hogy magának a közgyűlési jegyzőkönyvnek kell feltüntetni azt, hogy a közgyűlésen s a közfvűlési határozat hozatalában akár személyesen, akár meghatalmazottak által kik vettek részt s hány részvény után gyakorolták szavazati jogukat. A közgyűlési határozatok érvényességének feltételéül szolgáló ennek a kelléknek megléte tekintetében tehát a K. T. 180. §-ának alkalmazásában kifejlődött bírói gyakorlat (Kúria 608. v/1898., 615. v/1905., P.. IV. 549/1925, P IV. 2158/1927., P. IV. 276/1929., P. IV 2207/1931., P. IV. 5480/1931. és P. IV. 5407/1935.) szerint kizárólag a közgy. jegyzőkönyv tartalma az irányadó es oly esetben, amikor a jegyzőkönyvből nem tűnik ki az, hogy a részvényesek közül kik jelentek meg és hány részvénnyel a saját személyükben, — kik jelentek meg és hány részvénnyel mások meghatalmazottjaként s kik voltak névszerint a meghatalmazóik: a közgyűlésen hozott határozatok semmisek. (XIII. 193. H. T. 1939. 49. old.) A részvényesi minőség csak részvénnyel igazolható; ha még nincs részvény, ezt a részvényutalvány pótolja. (C. IV. 5255/1938.) A m. kir. Kúria Pk. IV. 5107/1936. sz. határozatában már kimondotta, hogy ha a részvényesek a közgyűlés összehívására nem jogosult személy meghívása folytán jönnek össze közgyűlés megtartása végett, úgy a részvényeseknek ezt az összejövetelét, még ha ott az egész alaptőke képviselve van is, akkor sem lehet közgyűlésnek, és az ott hozott határozatokat akkor sem lehet érvényes közgyűlési határozatoknak tekinteni. Ily esetben a szóbanforgc közgyűlés határozatai megsemmisítendők. CXI. 173. H. T. 1937. 91.) Közömbös, hogy szükség van-e valamely tárgyban közgyűlési határozatra, mert a közgyűlés hatásköre a törvény és alapszabály korlátain b' "«)l elvileg a r. t. minden ügyére kiterjed. (Pk. IV. 3440/1937.) A határozatképesség megállapításánál a szavazati jogból kizárt részvényesek nem vehetők számba, ha az alapszabá-