Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

— Részvénytársaság, alapítás, hányadrészvényes — 81 Részvénytársaság. a) Általában. Alapítás. Az 1922: XII. t.-c. 4. §-a azzal a rendelkezéssel, amely szerint jogi személyek, részvénytársaságok képesítéshez kötött ipart a kézműves jellegű ipar szokásos keretén belül nem űzhetnek, — a részvénytársaságokat az ily jellegű ipar gyakorlásából egyenesen kizárta. Ez az eset nem azonos azzal, ha valaki az általa egyébként megszerezhető engedély nélkül folytat valamely ipart. A törvény ezen rendelkezése nemcsak az ipar gyakorlásának feltételeit megállapító rendészeti szabály, hanem a részvénytársaságokra nézve törvényes tilalmat is magában foglaló rendelkezés. E szabály egyszersmind törvényben létesített versenytilalmi szabály, amelynek megszegése a Tvt. 1. §-ába ütközik. (XII. 267.) Ellenkező nyugdíj szabályzati intézkedés hiányában a r. t. pénztárigazgatójának és vezérigazgatójának nyugdíj Ígérete az igazgatókat nem kötelezi, mert a képviselőként eljárt személy nem felelős, ha a másik fél a szerződési nyilatkozat tételekor tudható, hogy az eljárt személy nincs jogosítva vagy rem a képviseleti jog határain belül jár el. (XIII. 872.) Ha a r. t. megalakulásakor a részvények névértékének 10%-a nem lett befizetve és a társaság bejegyzésének ideje alatt sem lett a részvények névértékének 30%-a befizetve, annak következménye nem a törvényszerűen meg nem alakult r. t. semmissége, hanem a felszámolás elrendelése. (C. IV. 3967/928., C. IV. 1942/930., C. IV. 3591/1930. H. T. 1938. 1. old) b) Hányadrészvényes jogai. A K. T. 147. §. ama rendelkezése mellett, amely szerint a r. t. alaptőkéje egész vagy hányad részvényekből állhat és a K. T. 163. §-ának arra a rendelkezésére tekintettel, amely szerint minden részvényest — tehát a hányadrészvényest is — a társásági vagyon arányos része illeti, a K. T. 164. §-ában foglalt annak a szabálynak, hogy a részvények tulajdonosaikra nézve oszthatatlanoknak tekintendők, helyes értelme az, hogy a hányadrészvényes önmagában csupán a társasági vagyonban való részesedésre vonatkozó jogokat érvényesítheti, a részvény tulajdonával járó egyéb társasági jog gyakorlását, — így a közgyűlési határozat megtámadásának jogát azonban csak az új részvények névértékének megfelelő összenévértékű részvények együttvéve biztosítják. Ez utóbbiak tulajdonában természetesen már a közgyűlési határozat meghozatalakor kell lennie s azóta is állandóan tulajdonában kell állnia vagy legalább is az új részvény név6