Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

— Ügyviteli megbízás felmondása, korlátozása — 67 T. 8. cím IV. és II. fejezetében foglaltakkal azonos — anyagjogi >2abályok értelmében (i. Kúria P. IV. 4717/1922. és Jb\ IV. 5648/1929.) a társasági tag kizárható, ha a társaságnak a kizárton kívül még legalább 2 tagja van és ha a kizárás alá eső társtagon felüli többi társtag a kizárás tekintetében egyhangú határozatot hoz. — Az ügyviteli megbízást pedig a többi tag fontos okból felmondhatja, vagy e jog korlátozását kívánhatja (K. P. IV. 3057/1918.), ehhez azonban a többi tagnak egyhangú, (vagy ha a társasági szerződés értelmében szótöbbség dönt, szótöbbséggel hozott) határozata szükséges. (XIII. 422. H. T. 1939. 84.) Ugyané döntés kimondja, hogy a társasági tagok szerződéskötési akaratmegegyezésének hiánya bírói határozattal nem pótolható. Az 1802: XXII. és az 1807: XIII. t.-c. rendelkezésein ala- ^ puló állandó bírói gyakorlat szerint sommás visszahelyezésnek csak ingó és ingatlan dolgok birtokában, vagy pedig olyan jogok birtokában történt önhatalmú háborístás ellen van helye, amely jogok úgy a megháborítottál kötelmi viszonyban nem álló személyekkel, valamint a vele jogközösségben állókkal szemben is feltétlenül érvényesíthetők. — Az az igény, hogy valamely társaságnak egyik tagja az általa megbontott társasági jogviszonyt olykép állítja helyre, hogy az ezt igénylő társasági tag, az őt a társasági viszonyból folyólag a társasági szerződés alapján megillető jogokat ténylegesen gyakorolhassa is, a társasági jogviszony kötelmi jellegénél fogva csakis a társasági tagok egymás között való viszonyában hatályosuló szerződéses feltételekhez kötött jog lévén, az ily jognak megháborítása, sommás visszahelyezési kereset útján nem orvosolható. E jogi álláspont helyességét megalapozza az, hogy a társasági jog körében felmerülhető viták elintézésénél az ideiglenes rendezés célját szolgáló birtokvédelmi perútnak az igénybevételét, a társasági viszonynak személyes és kötelmi jogi természete és ebből folyólag úgy felmondás, mint kizárás útján való azonnali hatályú felbonthatása kizárja. A sommás visszahelyezési per keretében ugyanis a hivatkozott törvények alapján kialakult állandó törvénykezési gyakorlat szerint a jogkérdéseknek eldöntése bele nem vonható, már pedig a társasági tag közös birtokba való helyezésének kiválás vagy kizárás esetén is előkérdése az, hogy a társasági szerződésnek a felbontására vagy valamelyik tagnak a társasági jogviszonyból és ügyvitelből való kizárására fennforog-e jogos ok és továbbá, hogy a társasági szerződés felmondásának és az egyes tag kizárásának a társasági jogok és javakkal való rendelkezés és azoknak birtoklása és a társasági ügyvitel tekintetében minő hatálya van. — E 'kérdésekre tartozó és a társasági birtoklás megváltoztatására vonatkozó minden ténykörülmény pedig a sommás 5*