Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

68 — Egyesülés jogképessége. Alkalmi egyesülés — visszahelyezési per keretében rendszerint nem tartozó jogkérdéseknek az eldöntését tenné szükségessé, amely célra ez a birtok állapot védelmére szolgáló és csupán ideiglenes rendezést nyújtó perút, az eljárásnak a birtoklás tényére s annak háborítására való korlátozottsága folytán, nyilván nem alkalmas és ezért igénybe nem vehető. (XI. 855.) c) Egyesülés jogképessége. Annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy valamely egyesülésnek van-e jog és cselekvő képessége, tehát perbeli jogképessége, az a döntő, hogy az egyesülés megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyek jogi személyiségének megállapításához az általános magánjogi szabályok szerint szükségesek. Az anyagi jog értelmében jogképes egyesület akkor jön létre, ha több személy, megengedett célra, az egyesület megalakulását elhatározza, az egyesület szervezeti szabályait megállapítja, képviselőjét és a szükséges egyesületi szerveket kirendeli. Az a körülmény, hogy az ilyképen létrejött jogképességgel rendelkező magánjogi egyesülés tagjai a szerződés tartalma szerinti ügyleteket a felekkel közvetlenül kötik meg és bonyolítják le, valamint az a körülmény, hogy az egyesületnek van-e végrehajtás alá vonható vagyona, vagy sem, ezen a jogi minősítésen nem változtat. (XII. 799.) Adásvételi ügyletek közvetítésével foglalkozó társaság, mint amely a K. T. 259. §. 7. pontja alá eső ügyletekkel foglalkozik, kereskedelmi társaságnak tekintendő akkor is, ha a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetve nincs is. S mint ilyen jogok szerzésére képes, tehát reá jogok érvényesen átruházhatók. (XI. 135.) 2. Alkalmi egyesülés. Alkalmi egyesülés esetében a nyereség felosztására ellenkező megállapodás hiányában az a jogszabály irányadó, hogy a közös ügyletek befejezése után a bevételek és kiadások összegének különbözeteként mutatkozó nyereségből elsősorban a résztvevők tőkebetétét kell kielégíteni és csak az ezután fennmariadó összeg kerülhet, mint tiszta nyereség, felosztásra a résztvevők között. (H. T. 1936. 99.) 3. Csendes társaság. Csendes társaságnál a társaság a vállalat tulajdonostól fontos okból könyvek és az iratok ismételt megtekintését is kérheti és ezt feltótlenül kizártnak akkor sem lehet tekinteni, ha a csendes társ a betekintés jogát valamelyes adatokra vonatkozóan már gyakorolta is. Fennforog az ismételt betekintéshez való fontos ok akkor, amikor a felek között a szerződés értelmezése és az elszámolás, különösen az eladási ár