Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

54 — Eljárási szabályok — séges teendőket rendeletileg szabályozza. Ezen az alapon szabályozta a kormány a fizetési nehézségekbe került Phőnix Életbiztosító Társaság alkalmazottainak szolgálati viszonyahói eredő igényeit az idézett törvényes felhatalmazás alapján kiadott 4700/1937. M. E. számú rendelettel. A most hivatkozott rendelet 2. §-a értelmében az alkalmazottak szolgálati igényüket a bírósághoz záros határidőn belül bejelenteni tartoztak és az ekként be nem jelentett követeléseket a társaság belföldi fiókjával szemben érvényesíteni nem lehet, kivéve, ha a kényszer felszámoló a követelést a fióknak a bírósághoz bemutatott táblázatos jegyzékébe felvette. (C. VII. 1527/ 1938.) Az imént hivatkozott rendelet akként intézkedik, hogy a Phőnix Életbiztosító Társaság belföldi fiókjának alkalmazottai a társaságtól nyugdíjat csak abban az esetben követelhetnek, ha erre az igényre nézve a társaságnak közvetlenül az alkalmazotthoz vagy hozzátartozóihoz intézett szabályszerű cégjegyzéssel ellátott, írásbeli kötelező nyilatkozatával rendelkeznek. (XIII. 227., — C. VII. 1527/1939.) o) Munkaügyi bíráskodás. Alaki és anyagi jogszabályok viszonya. — Hatásköri szabályok. — — Nyugdíjperek. — Fegyelmi határozatok felülbírálása. — Fellebbezési eljárási szabályok. Az 9180/1920. M. E. számú rendelet a kir. járásbíróságok mint munkaügyi bíróságok hatásköt ebe utalja mindazokat a pereket, amelyek az ipari munkaadó (iparos és kereskedő) és a vele magánjogi szerződésben álló munkavállaló (iparos és kereskedősegéd, tanonc, gyárimunkás, ipari és kereskedelmi vállalat tisztviselője, stb.) között, úgyszintén az ugyanegy üzemben szolgálati jogviszonyban álló ipari munkavállalók között a szolgálati szerződésből merülnek fel. A ren t Yt 2. §-a felsorolja azokat a munkaadókat és munkavállalókat, akik a felhívott rendelet alkalmazásában ipari munkaadók és munkavállalók alatt értendők. Ez a felsorolás nem kizárólagos és végleges, mert a munkaügyi bíráskodás az ott nem említett ipari üzemekben és vállalatokban működő munkaadók és munkavállalók szolgálati jogviszonyból felmerülő pereire is külön rendelkezéssel kiterjeszthető. — Viszont a 3. §. felsorolja azokat a munkavállalókat, akik a rendelet alkalmazásában nem tekinthetők ipari munkavállalóknak és ezek között elsősorban nevezi meg az állami egyedárusági, valamint az állami törvényhatósági és községi üzemekben működő közszolgálati és egyéb alkalmazottakat. (XI. 446.) A hivatkozott rendelet csupán eljárási szabályokat tartalmaz és csak azt határozza meg, hogy minő perek tartoznak a különleges szabályozás alá eső munkaügyi bírásko-