Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)
— Hatásköri szabályok — 55 dásra. A rendelet azonban nem érinti azokat az anyagi jogszabályokat, amelyek ettől a rendelettől és a bírói hatáskörtől függetlenül foglaltatnak az 1910/1920. M. E. számú rendeletben. Ezért az 1910/1920. M. E. számú rendelet alkalmazhatósága nem függ attól, hogy az abban szabályozott anyagi jogviszonyból eredő perek a munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartoznak-e vagy sem. Hogy a 9180/1920. M. E. számú rendeletnek már annak kibocsátásakor sem volt szándékában az anyagi és eljárási jog között ezt az összefüggést megállapítani, azt világosan mutatja a 3. §-nak most már a 25.000/1925. I. M. számú rendelettel hatályon kívül helyezett utolsó bekezdése, amely eredetileg azokat a pereket is kizárja a munkaügyi bíráskodás köréből, amelyekben a munkavállaló illetménye az évi 60.000 koronát meghaladta, habár a munkavállaló a 2. §-ban felsorolt vállalatok egyikébea volt is alkalmazva. Az anyagi jogszabályoknak a munkaügyi eljárástól való függetlensége még inkább kitűnik abból, hogy a kereskedelmi társaságok sorába tartozó egyes munkaadók és alkalmazottaik között a szolgálati viszonyból felmerült perek külön törvényes rendelkezések alapján egyáltalában nem tartoznak a kir. járásbíróságok, mint munkaügyi bíróságok hatáskörébe, hanem a budapesti kir. törvényszék kizárólagos hatáskörébe és illetékessége alá, mint a Magyar Nemzeti Bank, (1934 : Vt.-c.) az Országos Földhitel Intézet, (1936:XIV. t.-c.), a Magyar Földhitelintézet, (1871:XXXIV. t.-c. és 1912:LIV. t.-c), a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, (1879: XXXIX. t.-c. és 1912:LIV. t.-c), valamint a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége (1911:XV- t.-c.) és alkalmazottai között a szolgálati viszonyból felmerült perek, holott ezekre az 1910/1920. M. E. számú rendelet anyagi jogszabályai aa irányadók. (XI. 446., — a 85. számú polgári jogegységi döntvény indokolása, — P. H. T. 958.) Az 9180/1920. M. E. szám rendelet 1—2. §-ai értelmében a vasúti vállalat és a vele szolgálati jogviszonyban álló munkavállalók között a szolgálati szerződésből felmerülő perek tárgyuk értékére való tekintet nélkül a munkaügyi bíráskodás alá tartoznak. (XIII. 354.) Ugyanennek a jogszabálynak alapján a vasútvállalatok ellen érvényesített nyugdíjigényeket tárgyaló perek is a munkaügyi bíráskodás útjára tartoznak, (XIII. 354.) kivéve a m. kir. Államvasutak, valamint a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak alkalmazottainak nyugdíj-, illetőleg nyugbérjárandóság iránt támasztott követeléseit, amelyeket a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 31. számú polgári jogegységi döntvénye a 7100/1925; M. E. számú, illetőleg az 7200/1925. M. E. számú rendeletek alapján a polgári bíróságok hatásköre alól kifejezetten kivett. (P. H. T. 859. szám.?