Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

Szolgálati viszony személyes jellege — 25 pökség szolgálatában állott és a püspökség birtokainak a trianoni határok által történt kettészakadása után román területen szolgálatban maradt román állampolgársági munkavállaló a Csonka-Magyarország területén visszamaradt vagyontömeggel szolgálati jogviszonyba nem kerülhet. (X. 959.) A most ismertetett szabálytól a m. kir. Kúria joggyakorlata csak a P. II. T. 975. számú elvi határozatba foglalt esetben tér el, amely kimondja, hogy: „A szolgálati szerződés a jogviszony személyes vonatkozásainál fogva rendszerint sem a munkaadó, sem az alkalmazott részéről egyoldalúan harmadik személyre át nem ruházható. E jogszabály nem nyerhet alkalmazást abban az esetben, ha két részvénytársaságnak vagy két szövetkezetnek a K. T. 208. §-a, illetőleg 247. §-ának 3. pontja értelmében való egyesülése forog fenn s a beolvasztó társaság a beolvadó társaság által kötött szolgálati szerződésnek változatlan teljesítésére és fenntartására hajlandó". Egymással vérségi kapcsolatban lévő személyek között a szolgálati jogviszony fennállása külön bizonyítandó, mert a m. kir. Kúria gyakorlata szerint arról, aki szülői vagy rokoni háztartásban családtagként lakást, tartást és ruházást élvez, az ellenkezőre utaló körülmények hiányában azt kell vélelmezni, hogy a háztartás feje számára annak háztartásában, házában vagy üzletében végzett munkájáért az élvezett teljes ellátáson felül más ellenszolgáltatásra számot nem tart. Ez a jogszabály a természetes apának házasságon kívül született gyermekeire is alkalmazandó és a vérségi kapcsolatban teljesített munka ingyenességére vonatkozó vélelem csak akkor dől meg, ha tárgyilagos adatok a feleknek arra, a szándékára mutatnak, hogy a vérségi kapcsolatban állók munkájukért külön díjazásban is részesüljenek. (XIII. 294.) Külön kifejezett kikötés hiányában semmiesetre sem keletkezhetik azonban szolgálati ogviszony az apát alkalmazó munkaadó és az apjának segédkező gyermek között. (XI. 438.)^ Nem lehet szó szolgálati jogviszonyról valamely szerzetesrend és a szegénységi fogadalmat tett rendtagok között és ezért az utóbb kilépett rendtag nem követelhet díjazást a rend kötelékében teljesített munkájáért. (XIII. 369.) Nem állapította meg adott esetben a Kúria a szolgálati jogviszony fennállását a munkanélküliek megsegítése céljából elrendelt szükségmunkáknál alkalmazott mérnök esetében sem, mert a felperesnek ezt az alkalmaztatását kizárólag átmenetinek éá jótékonvsági jellegűnek minősítette. (XIII. 862.)