Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

26 — Jó erkölcsöket sértő szolgálati viszony — Magábanvéve az a körülmény, hogy a házastársak köz­szerzeményi vagyonukat valamely kereskedelmi társaság lé­tesítésére és fenntartására fordítják, nem zárja ki az egyik házasfélnek az önálló jogi személyként működő kereskedel­mi társasággal való szolgálati jogviszonyát (XI. 1009.) A P. H. T.-ba 503. szám alatt felvett elvi határozat ér­telmében az eredetileg érvényesen létrejött szolgálati szer­ződés nem szűnik meg egyedül az által, hogy a szolgálati szerződés tartama alatt a felek utóbb házasságon kívüli vi­szonyt folytattak. Adott esetben elutasította mégis a Kúria a felperesnék szolgálati jogviszonyra alapított keresetét ak­kor, amidőn a felek között létrejött szerződés színlegessége megállapítást nyert és amidőn a járandóság kikötése nem szolgálati viszony alapján kifejtett tevékenység díjazását, hanem ágyassági viszony jutalmazását célozta és ezért er­kölcstelen alapja miatt nem volt érvényesíthető. (XIII. 840.) A m. kir. Kúria felfogása szerint a jó erkölcsökbe üt­közik az olyan szerződéses kikötés is, amely szerint a mun­kaadó a munkavállaló által a szolgálat alatt munkálkodása réven kiérdemelt jövedelemből bizonyos részesedést a w,aga részére kiköt. (P. H. T. 959. számú E. H.) — Ennek elle­nére nem minősítette a Kúria a jó erkölcsökbe ütközőnek, vagy kizsákmányoló jellegűnek a kávéházi üzem tulajdo­nosa és a kávéházban alkalmazott főpincér között létrejött azt a megállapodást, amelynek értelmében a főpincér bor­ravaló jövedelmének egy részét tartozott munkaadójának beszolgáltatni, — mert a Kúria felfogása szerint a szakmá­jában jártas főpincér a kávéházi iparban meghonosodott ezt az általános szokást ismerhette és annak kihatásaival előre számot vethetett. (XIII. 388.) A m. kir. Kúriának a P. H. T.-ba 844. szám alatt fel­vett elvi határozata kimondotta, hogy a részvénytársasági igazgatóság, valamint az igazgatósági tagok díjazásának megállapítása a részvénytársaság közgyűlésének elhatáro­zási körébe tartozik és onnan el nem vonható. A bírói gya­korlatban ezzel kapcsolatban vitás lévén, hogy a részvény­társaság vagy szövetkezet igazgatóságának tagja és a társa­ság között fennálló jogviszony mennyiben esik a szolgálati viszony rendelkezései alá, és hogy például a vezérigazgatói vagy ügyvezető igazgatói teendőkkel mgebízott igazgatósági tag illetményeit mikor és mennyiben állapíthatja meg maga az igazgatóság is, a m. kir. Kúria 75. számú polgári jogegy­ségi döntvénye kimondja, hogy: A részvénytársaság (szövetkezet) igazgatósága annak a tagnak, aki akár szolgálati viszony, akár külön megbízás

Next

/
Oldalképek
Tartalom