Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

24 — Szolgálati szerződés — folytonossággal rendelkezhessék. Ez ismérvek bármelyiké­nek hiánya esetében a felek között nem szolgálati viszony, hanem megbízási viszony keletkezik. (XII. 988., 1012.) Nem lehet tehát például szolgálati szerződésről szó ott, ahol a megbízó érdekében kifejtendő tevékenységnek idő és üzleti eredmény szempontjából igényelt legkisebb mértéke sincs meghatározva, amidőn tehát például az ügynök az ide­jével és erejével teljesen szabadon rendelkezhetik. (XI. 149.) Ehhezképest tehát az ügynök üzletszerző tevékenységének az igénybevétele nemcsak szolgálati szereződéssel, hanem megbízási (úgynevezett ügynöki) szerződéssel is történhe­tik. (XII. 410., 1012.) A függőségi viszonyt és ezzel a szol­gálati jogviszonyt egymagukban versenytilalmi kikötésjek sem állapítják meg, mert ilyen kikötések a megbízási vi­szony keretében is helytí'oglalhatnak. (XII. 988.) Aki valamely vállalatba tőkét fektetett be, társnak te­kintendő és nem tekinthető alkalmazottnak még akkor sem, ha feladatául az üzem technikai vezetése jelöltetett is meg, mert az ilyen megállapodás csupán az üzemvezetésben szük­séges munkamegosztást jelenti. (C. VII. 776/1937.) A szolgálati szerződés nincs ugyan írásbeliséghez kötve és szóbelileg is létrejöhet, ámde ha a felek a szolgálati szer­ződést eredetileg írásban kötötték és annak megváltoztatá­sát is írásban tervezték, úgy az eredeti szerződés szóbeli megváltoztatása esetében vizsgálni kell, hogy vájjon a fe­lek eredeti szándéka szerint a megállapodás írásbafoglalása a szerződés érvényességi kelléke volt-e. (XII. 773.) A szol­gálati jogviszony keletkezése ráutaló tényekkel (factum con­cludens is) bizonyítható. Ilyen bizonyításnak még olyan esetben is helye lehet, amidőn a munkavállaló tevékenysége és helyzete a szolgálati viszonyt eredetileg kizáró írásbeli megállapodás után a valóságban akként módosult, hogy a munkavállaló egész munkaerejét kizárólag a munkaadó ja­vára értékesítette. (XI. 149.) A szerződés minősítése tehát nem a használt kifejezé­sektől, hanem a jogviszony belső tartalmától függ: ehhezké­pest például a szolgálati viszony megállapítására egymagá­ban nem elegendő az, ha a munkaadó a képviseletével meg­bízott üzletszerző ügynököt egy levélben „alkalmazottjának" mondja. (XII. 988.) A szolgálati jogviszony személyes természetéből követ­kezik, hogy a szolgálatokhoz való jogot külön szerződési ki­kötés vagy a munkavállaló előzetes hozzájárulása nélkül nem lehet átruházni. (XI. 208.) A szolgálati jogviszonynak ebből a személyes és kötelmi természetéből folyik, hogy a munkaadó és az alkalmazott szémélyéhez fűződik és nem vala­mely birtoktesttel függ össze; így például a nagyváradi püs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom