Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

— Adókért felelősség. Versenytilalom, kötbér — 21 amidőn az üzlet a bérlet vagy haszonélvezet lejárta után az üzlet tulajdonos birtokába visszajut. (XI. 913., H. T. 1938. 4. old. 1. még H. T. 1937. 103. old.) A törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott 1924. évi 5600. P. M. sz. pénzügyminiszteri rendelet hatályon kí­vül helyezte az 1921. évi XXXIX. t.-c. 1—8., 14—16. §S-ainak az őrlési adóra vonatkozó rendelkezéseit s azok helyébe az itt id. törvénynek az általános forgalmi adóról szóló III. fejezet rendelkezéseit tette. Ennek a fejezetnek 34. §. 1. bek.-ében foglalt rendelkezés szerint az adófizetési kötelezettség azt terheli, aki az adófizetési kötelezettséget megalapító önnálló kereseti tevékenységet folytatja. A 34. §. 2. bek.-e szerint pedig valamely üzletnek vagy vállalat­nak a maga egészében átruházása esetén — az elidegenítő­vel egyetemlegesen — a megszerző felelős úgy az üzlet, vagy vállalat megszerzéséért járó adókért, mint az üzletet vagy vállalatot az elidegenítés napjáig terhelő általános for­galmi adóért. Ebből következik, hogy az ingatlan tulajdo­nosát az ingatlanon levő üzem (malom) után járó forgalmi adóért csak az üzemnek általa való folytatása esetén ter­heli felelősség és így az ingatlan is csak ebben az esetben szolgálhat az adó biztosítására vagy kielégítésére. A 34. §. 2. bek.-ének az üzemutód felelősségére vonatkozó rendelke­zései pedig akként értendők, hogy az üzemelődöt terhelő köztartozásokért való egyetemleges felelősség nem az ingat­lan tulajdona megszerzésének, hanem az üzem átvételének a következménye. (XI. 155. H. T. 1937. 70. old.) Ha az iparüzlet átruházása folytán az átvevő oly jo­got szerzett, amelyet más nem tud megszerezni, mert ily jogosítvány magánszemélynek a város által többé ki nem adatik, úgy az üzlet folytatásának lehetőségében megnyil­vánuló ez az eszmei érték pénzben kifejezhető értéket je­lent. (C. IV. 2082/939.) 3. Versenytilalom. Versenytilalom megszegése ,kötbér megfizetése. — V. tilalom szo­rosan értelmezendő. — Kárösszeg esedékessége, kamat. — Verseny­tilalom és elállás. Amikor a szövetkezet alkalmazottjával megállapodik arra vonatkozóan, hogy az alkalmazott a szolgálati jogvi­szony megszűnte után meghatározott ideig a szövetkezeti üzlet közelében fűszerkereskedést nem nyit s ennek ellenére az alkalmazott felesége neve alatt a szövetkezeti üzlet kö­zelében a kikötött határidőn belül üzletet nyitott, a Kúria úgy az alkalmazottat, mint szerződéses viszonyban nem álló feleségét kötelezte úgy a kötbér megfizetésére, mint az

Next

/
Oldalképek
Tartalom