Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

22 — Kötbér, plus abbanhagyás, szoros magyarázat — üzlet bezárására. A megállapított tényállás szerint a volt alkalmazott nem lehetett kétségben aziránt, hogy a szövetkezet a vele szemben kikötött versenytilalmat hatályában fennálló kötelezettségnek tekinti s így nem hivatkozhat arra, hogy ennél a szövetkezetnél a versenytilalmat nem érvényesítették, vagy legalább is hangoztatták általában, hogy érvényesíteni nem fogják. Megállapította a bíróság, hogy a szerződés megszegésében a feleség nevének rendelkezésre bocsájtásával férjével együtt és közösen tudatosan részt vett. A szerződésszegés kihasználásával folytatott ez az üzleti verseny a Tvt. 1. §-ának tilalmába ütközik. Nem változtat ezen az, hogy a szerződés, amelyet megszegtek, a feleség részvétele nélkül jött létre. Mert kötelmi jogoknak harmadik személy által való jogellenes megsértése az adóssal egyetemleges felelősséget von maga után; és mert általános jogelv, hogy senkinek sem ,szabad közreműködnie abban hogy másoknak joga, — ha arról tudomással bír, — meghiúsíttassék. Az alkalmazott és felesége jogellenes magatartásának törvényszerű következménye úgy a tvt. 1. §. alapján, mint az általános magánjogi szabályok alapján is az, hogy tiltott magatartásukat mindketten abbanhagyni, vagyis a szóban lévő üzletet megszüntetni tartoznak. Emellett a kötbért is tartoznak megfizetni, mert a szolgálati szerződés, mely a versenytilalmat tartalmazza, a K. T. 260. §. értelmében a kereskedő szövetkezetre nézve kereskedelmi ügylet s így a K. T. 2(34. §-ához képest erre a szerződésre ,a K. T. második részéber. foglalt határozatok alkalmazandók. Ezek kozó tartozik a K. T. 263. §-nak az a rendelkezése, hogy az adósnak kétség esetén nem áll jogában a kötbér lefizetése által magát a teljesítés alól kivonni. Minthogy az alapul fekvő szerződés úgy rendelkezett, hogy a versenytilalom megszegése esetére kötelezett kötbéren felül a szövetkezet az üzlet bezárását is követelheti, ennélfogva a jelen esetben a K. T. 273. § ára való tekintettel a szövetkezet mindkét jogával jogosult volt élni. (XI. 936.) A versenytilalom, mint az egyén gazdasági szabadságának korlátozása szorosan értelmezendő. Ebből folyóan, ha a szerződő felek ily korlátozást kívánnak létesíteni, azt vagy határozottan ki kell kötpiök, vagy legalább is oly módon kell a szerződés tartalmát megállapítani, amelyből a feleknek erre irányuló akarata kétségtelenül következtethető. A Kúria megállapíthatónak nem találta ezen jogelv alapján a versenytilalmi kikötést, amikor megállapítást nyert, hogy az alperes önálló kereskedő, aki a felperes üzletkörébe tartozó cikkek forgalomba hozatalával saját cége alatt is foglalkozott, a szerződés a versenytilalmat határozottan ki nem köti s a szerződés nem olyan, amelyhez jogszabály