Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

— Közkereseti társasúg, felbontás — 83 síthetővé válik; a kilépett tag a társaság hitelezőjévé lesz s az ő javára is szól a K. T. 88. §-ának az a rendelkezése, hogy a közkereseti társaság tagjai a társasági kötelezettségekért egész vagyonukkal egyetemlegesen felelősek. Ez a felelőssége a társasági tagnak a kilépett társasági taggal szemben közvetlenül fennáll és kizárásához mint joglemondáshoz külön intézkedés szükséges. Nem változtat, ezen az sem, ha a cég, amelyből a tag kilépett, külföldi s a tag a társasággal szembeni igényét ezen egyetemleges kötelezettség alapján a belföldi taggal szemben érvényesíti. Az a körülmény, hogy a külföldi céggel szemben való érvényesítés esetén a követelés a Magyar Nemzeti Banknak bejelentendő és beszolgáltatandó volna, a megperelt belföldi tagot a fizetési kötelezettsége alól nem mentesítheti, mert az adóstárs személyes viszonyából származó kifogást az egyetemleges adóstárs nem támaszthat. (IX. 937., H. T. 1936. 20." old.) d) Feloszlás. — Felbontás. — Kilépés. — Kizárás. Egyetemleges felelősség kilépett tag javára. — Felmondás időpontja. — Uj bontóok felhozása alperes részéről. — Bizalom megrendülése. — Lényeges feltevés meghiúsulása. — Rokon részéről feltűnően durva magatartás mint bizalom megrendülésének alapja. — Betegség. — Megállapítási kereset feltétele. — Vagyonilletőség követelése és felszámolás. — Társtag mint társasági hitelező. A közkereseti társaság megegyezésszerűen kilépett tagjának igénye megállapított vagyonilletőségére oly megítélés alá esik, mint bármely harmadik személynek a társasággal szemben, bármely más jogügyletből eredő követelése s ezért ily esetben is alkalmazni kell a K. T. 88. §-ának a tagok egyetemleges felelősségére vonatkozó szabályát. (Bp. T. P. VI. 13.716/1933.) Az a körülmény, hogy a társas viszonynak a felperes mint társ részéről való felmondása nem az üzleti év végére történt, nem teszi azt érvénytelenné és nem tette szükségessé a felmondás megismétlését, egyedüli következménye ennek csak az, hogy a felmondás, amely a meg nem támadottan megállapított üzleti év leteltét megelőző félévvel előbb megtörtént, nem a felmondásban meghatározott időre, hanem az üzleti év végére vált hatályossá. (K. J. 1936. 61. old.) Az az igény, hogy a társaság ne csupán a felperes által bontóokul felhozott okból mondassék ki feloszlottnak, hanem az alperes által is felhozott, a K. T. 100. §-a alá vonható önálló okból, csak kereset vagy viszontkereset útján az elsőbiróság előtt érvényesíthető, de a felbontást kimondó Ítélet ellen használt felülvizsgálati kérelemben kifogásként nem hozható fel. (IX. 305.. K. J. 1936. 46. old.)