Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

74 — Kortel — vonatkozólag a termelés, forgalombahozatal, vételár, beszerzés és értékesítés, valamint az üzleti feltételek tekintetében a gazdasági versenyt szabályozta és annak kétségtelen célja a szabad verseny árszabályozó hatásának a korlátozása volt. Mindaddig ugyanis, amíg a felek gyára is üzemben volt és a szerződésben megjelölt községekben az ő gyártmányaikból is volt eladás, az árak alakulását az ő üzleti versenyük is befolyásolta. (X. 36.) Ugy a felperesi, mint az alperesi részvénytársaság baromfi, tojás és vadkereskedéssel foglalkozott. Az alperesi r. t. a felperesi részvénytársaságnak opciót adott ingatlanaira. Egyszersmind kötelezte magát, hogy mindennemű baromfi, tojás és vad vételére és eladására vonatkozó ténykedését beszünteti. Kötelezte magát továbbá, hogy a vétel megtörténte után Magyarország területén ezen áruk vételével sem direkt, sem indirekt módon nem foglalkozik. Az opció gyakorlásáig megállapodtak abban, hogy felperes az alperes telepén fogja a baromfi, tojás és vad mennyiséget feldolgozni s ebben is kötelezte magát alperes, hogy sem ő, sem igazgatói sem a szerződésben megjelölt más érdekelt, sem ennek fel- és lemenő ágbeli rokonai a megállapodási idő alatt Magyarország területén baromfit, tojást és vadat nem vásárolnak. Felperes a szerződésben megállapított idő alatt opciós jogával élt, alperes ezt megtagadta s felperes keresetében az ingatlanok tulajdonának és az ingók birtokának megítélését kéri. Bár a szerződési hely, amelyre felperes keresetét alapítja, ingatlanokra és ahhoz tartozó felszerelésekre vonatkozó vételi jogon alapul s így a szerződésnek tárgya nem a tulajdonképeni áru. de ha megállapítható az, hogy a vételi jog megalapításának főcélja árura vonatkozóan a gazdasági versenynek az áralakulás tekintetében való korlátozása, vagy szabályozása és az egész megállapodás csupán e cél érdekében köttetett és az ingatlanoknak és a hozzátartozó felszereléseknek a megszerzése is kizárólag e cél érdekében történt, úgy a kérdés elbírálásánál nem a szerződésnek kifejezett tárgya, hanem a szerződés által célbavett eredmény bír döntő jelentőséggel és amennyiben megállapítható, hogy a szerződésnek célja és rendeltetése az 1931. évi XX. t.-c. 1. §-ában meghatározott fogalmi kör alá vonható, úgy a szerződésre e t.-c.-nek rendelkezései alkalmazandók. A jelen esetben a felperes javára versenytilalom köttetett ki. A versenytilalom annyiban érvényes, amennyiben a korlátozás a másik fél jogos érdekeinek védelmére szükséges és a kötelezettre túlzott terhet nem ró és még ha a szerződés a kötelezettre túlzott terhet róna is, ez még a versenytilalmi kikötést nem teszi egészben semmissé, mert a jog nem tagadja meg a hatályt a szerződésnek attól a kisebb mértékétől, amely a feleknek a szerződéshez fűződő érdekét a felek szándéka szerint még mindig kielégíteni alkalmas.