Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

— Kariéi 73 seket szabályoz s a szerződés kiegészítő részét képező árszabást a közkeresi társaság cégszerű aláírásával látták el, nyilvánvaló, hogy a szerződés a közkereseti társaság nevében és részére is köttetett. Ennélfogva tehát a szerződést mint az 1931 :XX. t.-c. 2-ik §-a alá eső kartel-megállapodást 15 nap alatt a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez be kellett volna mutatni. Bemutatás hiányában a megállapodás kezdettől fogva semmisnek volt tekintendő. Utólagos megállapodással csak annyiban emelhető joghatályra az eredetileg semmis kartelszerződés, ha a semmiség okának megszüntetése uátn a felek a semmis szerződést megerősítik. Az a körülmény tehát, hogy a bemutatás hiányában semmis szerződést a felek bemutatták, azt még érvényessé nem , teszi. Csupán akkor, ha a felek azt a bemutatással egyidejűleg vagy később megerősítik. (X. 333.) A kartelszerződés mindaddig nem jött létre, amíg azt minden tag szabályszerű formában alá nem írta. (Bp. T. VI. 1158/ 1934.) A felek egy csavargyárral abban állapodtak meg, hogy ez utóbbi 20 évig a csavargyártást újból fel nem veszi. 20 év eltelte előtt. 1929-ben új megállapodás köttetett, amelyben 10 évre lemondott ezen gyár a csavargyártásról. A szerződésben a felek egyúttal a csavargyár birtokában levő csavargyártó gépek és felszerelések megvételéről is rendelkeznek. Ezen megállapodásra az 1931 :XX. t.-c. rendelkezései alkalmazandók, mert a t.-c. 1. §-a szerint a törvény hatálya alá esik minden oly megállapodás vagy határozat, mely árura vonatkozólag a termelés, a forgalom vagy az áralakulás tekintetében vagy egyébként a gazdasági versenyt korlátozó, vagy a versenyt más módon szabályozó kötelezettséget állapít meg. Ez a szerződés pedig, amely a csavargyár gazdasági versenyét évekre terjedően megszünteti, kifejezetten előrebocsájtja, hogy a megállapodás indoka és célja a csavargyártás gazdaságos termelésének szabályozása. Nem vitatható, hogy a szerződés közönséges adásvételi ügylet, mert ez csupán a termelés szüneteltetésének járulékos és esetleges következménye és nem érinti a megállapodásnak azt az uralkodó tárgyát, amely árura vonatkozóan a termelés tekintetében a gazdasági versenyt korlátozó kötelezettséget állapít meg. (IX. 739.) Az a megállapodás, amellyel felek arra kötelezték magukat, hogy téglagyárukat a szerződési időtartamra üzemen kívül helyezik, s az ellenérdekű fél pedig ennek ellenében kizárólagos eladási megbízást adott gyártmányainak meghatározott áron és területen való értékesítésére s ennek ellenében a másik fél más gyártmányok forgalombahozatalával nem foglalkozhatott, — valóságos tartalma szerint a kartelhez hasonló célú jogviszonyt létesített a szerződő felek között, mert ez a megállapodás árura