Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

— Alkalmi egyesülés — 71 Gazdasági lehetetlenülésre a munkaadó akkor hivatkozhatok, ha a szolgálati szerződés fenntartása gazdasági létének megingását eredményezné. (H. D. 1934. 77. old.) 9. Alkalmi egyesülés. A társaság ügyeiben minden társasági csak oly szorgalmat és gondosságot tartozott kifejteni, aminővel a saját ügyeiben eljárni szokott. Az alkalmi egyesülést ért kár annak egyik tagjára kikötés nélkül csak akkor róható, ha a kárt kizárólag ez a tag okozta. (VII. 1037.) Az alkalmi egyesülés tagjának csak az alkalmi egyesülés üzleti eredménye szerint javára eső jutalékához lévén igénye, az alkalmi egyesülés fennállása alatt az egyes tagok nem érvényesíthetnek külön egyes kiszakított tételeket. Amidőn azonban az ügyletek végleg lebonyolíttattak s azok eredményét a tagok esetenként egymás között is elszámolták: az alkalmi egyesülés tényleges fennállásáról a jogviszonynak formális végelszámolással való elintézése nélkül nem lehet szó; mi sem áll útjában annak, hogy az egyik a másik tag magatartása folytán előállott igényével ezzel a taggal szemben közvetlenül léphessen fel. (H. T. 1933. 133. old.) A részvénytársaságot, mint alkalmi egyesülési tagot attól a képességétől, hogy a már megindított perbe vitt jogai és kötelezettségei tekintetében perbenálljon, még a cégjegyzékből való időközi törlés sem fosztja meg. A Kt. 62. §-ának ut. bek.-ével egyértelmű általános szabályok szerint számadásnak és ezt követő nyereség-veszteség felosztásnak (végelszámolásnak) a társaság megszűnése után van helye, a társaság pedig megszűnik, mihelyt a közös cél megvalósult, vagy megvalósulása lehetetlenné vált. Az alkalmi egyesülés megszűnvén, számadásnak és nyereség-veszteség felosztásnak van helye, amin nem változtat a7 a körülmény, hogy az alkalmi egyesülésnek a csehszlovák állammal szemben támasztott követelésére nézve az alkalmi egyesülést még fennállónak kell tekinteni. Az alkalmi egyesülésnek az a tagja, aki a társaság ügyeit vezette, valamennyi többi társtagnak számadással tartozik, amely számadás követelésére való jogot a társak mindegyike önállóan a többi társtagtól függetlenül érvényesítheti és így a per az alkalmi egyesülés valamennyi tagjának perbenállása nélkül is elbírálható. A puszta számtételek nem merítik ki a számadás fogalmát, mert az nincsen támogatva olyan adatokkal és bizonyítékokkal, amelyekből a felperes a tételek helyességéről meggyőződést szerezhetne. Az alól a szabály alól, hogy a társaság tagjait a társasági viszony alapján egymás ellen megillető követelések át nem ruházhatók, ki van-