Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

- Szolgálati viszony — 69 alapján kegyelmezési jogával élt, nem szünteti meg az azonnali hatályú elbocsátás azon okát, hogy a felmondási időt meghaladó szabadságvesztésbüntetésre Ítéltetett (VIII. 162.), miután a büntetés elengedése a büntetendő cselekmény egyéb következményeit nem szünteti meg. Nem érinti az elbocsátás jogosságát, hogy a büntetőbíróság a munkavállalónak (vasúti alkalmazott) a szolgálatból való elbocsátást nem mondotta ki. Helyt adott a kir. Kúria a munkavállaló megállapítási keresetének a következő esetben: A munkaadó a szolgálati viszonyt felmondotta 1933. jan. l-re s ez időponttal a munkavállalót nyugdíjazta. Felajánlotta neki, hogy amennyiben másutt elhelyezkedésre talál, úgy a felmondási idő alatti szolgálattétel alól felmenti. Ez utóbbi kedvezménnyel 1932. szeptember 1-én a munkavállaló élt, mert ideiglenes elhelyezkedést talált; ugyané napon a felmondási idő lejártáig 1933. I. hó l-ig járó járandóságait felvette. Két nappal később, 1932. szept. 3-án bejelenti a munkaadónak a nyugdíjpénztári alapszabálynak megfelelően, hogy megnősül; a munkaadó az alapszabályokra hivatkozással közli, hogy a házasság az özvegyi nyugdíj megállapítására nem lesz alkalmas, mert kötésekor a szolgálati viszony már megszűnt. Erre munkavállaló özvegyi nyugdíjjogosultság megállapítása iránti keresettel lép fel. A C. szerint a szolgálati viszony felmondás esetén csak a felmondási idő lejártával szűnik meg; e szabálytól a felek eltérhetnek közös megegyezéssel, de a felek ebbeli akaratának minden kétséget kizáró módon, határozottan és világosan kifejezésre kell jutni; ennek hiányában a szolgálati viszony csak a felmondási idő leteltével, 1933. I. 1-én szűnt meg. S noha a felperes munkavállalónak legfeljebb csak az özvegyét, de őt semmiesetre sem illethette meg özvegyi nyugdíj, mégis kereseti joggal bírónak mondotta a C. a felperest, miután a megállapítás tárgya lényegileg az, hogy alperes munkaadó tiltako zása jogszerű volt-e vagy sem, vagyis, hogy a házasság a szolgálati viszony alatt köttetett-e vagy sem? (VIII. 646.) Ha a munkaadó a külföldi, tehát munkavállalási tilalom alatt álló munkavállalót ennek tudatában és ismeretében, kihágást elkövetve, alkalmazta az ország területén szolgálatra, ennek következményeit viselni tartozik s utóbb a kihágás alóli mentesülés végett a szolgálati viszonyt csak a munkavállaló szerzett jogainak" sérelme nélkül szüntetheti meg s nincs joga a munkavállalási engedélv hiánva miatt rögtöni hatállyal felmondani (VII. 1082.) A munkaadó az üzemére vonatkozó végrehajtás során benevezett zárgondnok működése alatt esedékessé vált munkadí jakért felelős. A zárgondnok saját személyében nem felelős. (K. J Mj. 1933. 10—11. old.)