Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

— Szolgálati igények késedelmes érvényesítése —• 59 a végkielégítés kiszámításánál a külső tevékenységből eredő jö­vedelme számításba nem vehető. (IX. 244.) Az 1910/1920. M. E. sz. rend. 12. §-a a végkielégítéshez való igényt kifejezetten a kiskorú gyermekekre szorítja. Ebből az igényből ki vannak zárva az elhunyt alkalmazottnak olyan le­származói, akik vagyontalanok és eltartásra szorultak ugyan, de nagykorúak. (K. J. Mj. 1933. 11. old.) Ha az alkalmazottnak a munkaadó hibája miatt joga lett volna a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal felbontani, magá­banvéve az a körülmény, hogy a szolgálatot a munkaadó hibája miatt és erre hivatkozva, de felmondással szüntette meg, nem zárhatja el a végkielégítés követelésétől. (C. II. 5303/1934.) A végkielégítés megállapításánál a szolgálati viszony meg­szűntéig eltöltött szolgálati időt teljesen kell számításba venni, azaz a felmondási idő végéig folyó szolgálati időt is, abban az esetben is, ha a munkaadó az alkalmazottnak szolgálatát a fel­mondási idő alatt nem is kívánja igénybe venni, vagy ha fel­mondás nélkül, de jogtalanul bocsátotta el az alkalmazottat. A határozatlan időre kötött szolgálati szerződés jogilag nem a fel­mondással, hanem csak a felmondási idő leteltével szűnik meg (H. T. 1936. 21. old.) Az irodai tisztviselői minőség alapján megállapítható vég­kielégítés szempontjából az ugyanezen vállalatnál főaknászi mi­nőségben eltöltött időt figyelembe venni nem lehet. (Ellentétes gyakorlat is van; Bp. T. P. XIII. 1121/1933.) ö) Szolgálati jogviszonyból eredő igények késedelmes érvényesítése. Késedelem mértéke. — Késedelem következményei mire terjednek ki A szolgálati viszony természete, valamint a jogok gyakor­lása és a kötelezettségek teljesítése körül megkívánt jóhiszemű­ség és tisztesség megköveteli, hogy a munkavállaló ne tartsa a munkaadót indokolatlanul túlhosszú időn át bizonytalanságban arra vonatkozólag, hogy az elbocsátás és a szolgálati viszonynak ezzel járó megszűnése jogos voltát elismeri-e vagy sem. Amiből viszont az következik, hogy amennyiben az alkalmazott olyan magatartást tanúsít, amelyben az elbocsátáshoz, a szolgálati vi­szony megszüntetéséhez való hozzájárulás jut kifejezésre, vagy amelyből arra okszerű következtetés vonható, utóbb évek múlva a munkavállaló szolgálatából történt elbocsátásának a szabály­szerűségét vagy jogszerűségét nem kifogásolhatja. (VIII. 22.) Ezen jogelv alapján elutasítja igényével a C. azt, aki 1921. nov. 2-án idegbetegségére tekintettel nyugdíjazását kérte, majd ugyan­ez év nov. 20-án kérvénye elintézése előtt szolgálata teljesítését

Next

/
Oldalképek
Tartalom