Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

52 - Változás szolgálati viszonyban — Malomalkalmazott részéről állandóan hamis kiőrlési arány jelentése, ha ez a malom sorsára befolyással bír, az 1884:XVII. t.-c. 94. §. g) p.-jába ütköző azonnali hatályú felmondási ok. IC. VII. 5490/1933.) Az oiyan könyvvitel, amely fiktív szállítmányok ellenértékének a folyósítását lehetővé teszi, az üzleti érdekeket akkor is veszélyezteti, ha a tényleges károsodás utóbb be nem következett. (C. II. 2643/1933.) Az alkalmazott a szolgálatadó érdekeit a maga hatáskörében a leghathatósabban megvédeni tartozik. Más alkalmazottnak, legyen az akár a feljebbvalója is, a munkaadó érdekeit veszélyeztető tényeit tehát megakadályozni, a munkaadónak bejelenteni köteles. A visszaélések kivitelében s elleplezésében semmi szín alatt közre nem működhetik. (H. D. 1934. 84. old.) Annak kimondása, hogy a vállalat a nála alkalmazott tisztviselőnőt bármely körülmények között történt házasságkötés esetén felmondás nélkül nyomban elbocsáthatja, beleütközik az 1910/1920. M. E. sz. rend. 2. és 23. §-ába. (Bp. T. P. VI. 13/1931.) m) Szolgálati szerződés tartama alatt beálló változások. Társaságok egyesülése mint felmondási ok. — Határozatlan tartamú szerződés átalakítása határozottá. — Sz. Viszony néhány napos meghosszabbítása. — Határozott tartamú szerződés időelőtti megszüntetése. — Munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége. — Gazdasági lehetetlenülés. — Önérzetet sértő munkakör változtatás. A szolgálati szerződés a jogviszony személyes vonatkozássainál fogva — erre irányuló szerződéses kikötés nélkül — rendszerint sem a munkaadó, sem az alkalmazott részéről egyoldalúlag harmadik személyre át nem ruházható. Ez a szabály azonban merev alkalmazást nem nyerhet abban az esetben, amidőn két részvénytársaságnak, vagy két szövetkezetnek a K. T. 208. §-a, illetőleg 247. §-ának 3. p.-ja értelmében való egyesüléséről van szó, s a beolvasztó társaság a beolvadó társaság által kötött szolgálati szerződésnek változatlan teljesítésére és fenntartására — az alkalmazott jog- és hatáskörének sérelme nélkül — hajlandó és amikor ez az új munkaadó tőkeerősebb és nagyobb üzletkörrel bíró vállalat, mint aminő a régi volt, és így az egyesülés maguknak az alkalmazottaknak az érdekét is szolgálta. Amikor arra sincs adat — mint a jelen esetben —, hogy a munkavállaló csak a régi munkaadója személyére, jogi személyiségének egyéni jellegére való tekintettel vállalta a szolgálatot, s a beolvasztó társaság üzletköre is a beolvadó társaságéval lényegileg azonos, — az egyesülés a szolgálati szerződés tárgyi céljának a lehetetlenülésével sem járt. Maga a beolvadás tehát nem