Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

— Rögtöni hatályú elbocsátás — 51 Az alkalmazott abban az esetben, ha a munkaadó által a jövőre való hatállyal egyoldalúan leszállított fizetéssel nincs megelégedve, jogosítva van arra, hogy a szolgálati viszonyt azon­nali hatállyal megszüntesse. A javadalmazás csökkentésével szemben az alkalmazottat megillető ennek a védelmi eszköznek az igénybevételére azonban nincs feltétlen szükség akkor, ami­kor a munkaadó az alkalmazottnak nem a rendes szolgálati időre járó fizetését, hanem a felmondással egyidejűleg csak a felmondási időre járó illetményeit csökkentette. Ebben az esetben ugyanis az alkalmazottnak az a ténye, hogy a felmondási időt egészben vagy részben kitöltötte, az illetmény csökkentéséhez való hozzájárulással, vagy abban való megnyugvással csak ak­kor volna azonos hatályú, ha az alkalmazott a felmondási idő alatt minden tiltakozás nélkül folytatta tovább a szolgálatot. Ha azonban az alkalmazott felszólalt az ilyen illetménycsökkentés ellen, a szolgálat tovább folytatásából az illetménykülönbözetre nézve nem lehet lemondást vélelmezni. (VIII. 1004., IX. 188.) Jogszabály ugyan, hogy a szolgálatnak a munkaadó részé­ről egyoldalúan csökkentett járandóságok mellett való tovább folytatása úgy tekintendő, hogy a munkavállaló az illetmény csökkentéséhez hozzájárult; ez a jogszabály nem alkalmazható abban az esetben, ha a szolgálati szerződés határozott időtar­tamra köttetett, vagy ha az eredetileg határozatlan időre kötött szerződés bármelyik fél részéről történt felmondás folytán hatá­rozott idő tartamára (a felmondási időre) szóló szerződéssé ala­kult át, vagy ha az alkalmazott a csökkentés közlése után nyom­ban rendes felmondással él. (K. J. Mj. 1933. 5. sz. 12. old.) A teljesen alaptalan bűnvádi eljárásnak kíméletlen módon és az alkalmazott becsületét sértően való foganatosíttatása olyan ok, amelv az alkalmazottnak az azonnal hatálvos kilépésre jogos okul szolgál. (C. II. 5303/1934.) Gyári képviselő állandó munkaképtelenné válása a szerző­dés azonnali hatálytalanítására nem ad okot, viszont a képvi­selt gyár sem köteles a szerződést az ott kikötött határozott idő végéig fenntartani. A felek kölcsönös és jogos érdekeit a mél­tányosságnak megfelelően fél évi felmondási idő elégíti ki. (K. J. 1934. 95. old.) Az alkalmazott, aki a késedelmesen teljesített fizetéseket jogfenntartás nélkül felvette, csak akkor élhet azonnali felmon­dással, ha előzetesen a munkaadót a jogkövetkezmények terhé­vel felhívta. (K. J. 1935. 26. old.) Nem érinti az azonnali elbocsátás jogosságát, hogy a sú­lvos mulasztás által okozott kár utóbb nem következett be (C. II. 3959/1934.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom