Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

Szolgálali járandóság — 45 A szabadságmegváltás címén fizetett összeg akkor jár, ha az a munkavállaló rendszeresített illetményei közé tartozik azon esztendőkben, amikor szabadságát nem veszi igénybe. A rendszeresített ilyen illetmény a felmondás évére is megilleti az alkalmazottat még akkor is, ha a felmondási időre eső szolgálattól a munkavállaló fel is volt mentve, mert nem esik a szabadsággal azonos tekintet alá az a felmondási idő, amely alatt az alkalmazott szolgálatait a munkaadónak rendelkezésére bocsátotta ugyan, de az utóbbi azokat egvoldalúan igénybe nem vette. (VIII. 413. H. D. 1934. 68. old.) A mérnök-szakértő munkájának díjazására a 93.292/928. K. M. sz. rend. alkalmazandó. Ugyané rend. 1. §. 3. bek. a bíróság ezt a munkadíjat, ha aránytalanul magasnak találja, a kamara meghallgatása után kivételesen mérsékelheti. (IX. 439.) A tényleges fizetés a folyamatos szolgálat ellenértéke lévén, az alkalmazott a szerződésileg vállalt munkájának az elvégzése végett a szokásos, vagy az előírt munkaidőn felül teljesített szolgálatért a szerződésileg megállapított illetményein felül külön kikötés nélkül utólagosan túlóradíjat a munkaadótól követelni rendszerint nem jogosult. Oly esetben, amikor az alperesnél a túlórák díjazása szokásos volt, azt a felperes kérte is s a főnök a díjazás iránt meg is nyugtatta, a C. a túlórák díját megítélte. (VIII. 1005.) Amikor viszont ilyennek fizetése szokásban nem volt s annak kikötése sem bizonyíttatott, a C. a keresetet elutasította. (VIII. 430.) (L. Bp. Tsz. 27. Pf. 7383/1933. Túlóra díjazandó; túlmunkaingyenesség tekintetében létrejött megállapodás semmis.) Ha a munkaadó valamely külön munkáért díjazást igért, anélkül, hogy összegét meghatározta volna, törvényes rendelkezés, megállapodás vagy szakmai szokás hiányában a munkaadó belátásától függ mértékének meghatározása, de a felajánlott díj nem lehet jelentéktelen, aránytalan kis összegű. (C. II. 2771/1934.) Vasúti bérletjegy értéke a felmondási járandóságok megállapításánál figyelembe nem jön. (Bp. Tábla, P. XXI. 2600/1933.-) Ha a munkaadó hat évig eltűrte, hogy a gazdaliszt állandó és rendszeres könyvekel nem vezetett, tőle évenként elszámolást nem kivánt, utóbb az elszámolás hiányossága okábó! a járandóságok kifizetését meg nem tagadhatja, hanem amennyiben a számadások nem volnának megfelelők, csak azok kifogásolására és netáni kárának követelésére van joga. Különösen áll ez akkor, ha nem merül fel adat arra, hogy a gazdatiszt távozásakor a munkaadó vagyonából valamit megtartott volna. (C. II. 3883' 1931 j) A rendes fizetés nagyobb részének ki nem szolgáltatása egymagában véve is elegendő jogalap a szerződésszegés megállá