Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

46 — Szolgálati járandóság — pítására. Záros határidő kikötése a fizetés hátralékának teljesítésére nem tesz szükségessé újabb jogfenntartást. (K. J. 1935. 11, old.) A birói gyakorlat értelmében az alkalmazott részére kikötött vagy több éven át szokásosan adott remuneráció a szolgálati illetménynek a kiegészítő része, amelyet a munkaadó az alkalmazottnak épúgy kiszolgáltatni köteles, mint a rendes fizetést. Ha azonban a remuneráció a szolgálati szerződés szerint az alkalmazott által végzett valamely ténykedés fejében, annak ellenértékeként köteleztetett, a remuneráció csak a díjazni kívánt ténykedés kifejtése esetében jár. (K. J. 1935. 45. old.) A mérlegpénz az évi mérleg (zárómérleg) készítésével járó túlmunka díjazása. A zárómérleg készítésével járó munkálatok a dolog természete szerint az üzleti év vége előtt meg nem kezdődhetnek. A munkavállaló szolgálata az 1932. évi szept. hó 30-ik napjával megszűnvén, az 1932. évi mérlegnek csak 1933. jan. 1. után kezdődő munkálataiban már részt nem vehetett. Egymagában az a körülmény, hogy a tisztviselő a havi nyers mérlegek készítésében közreműködött, nem ad jogot neki arra, hogy az 1932. évnek a szolgálatban eltöltött részére eső aránylagos mérlegpénzt követelhessen. (K. J. 1936. 76. old.) Sem az 1910/1920. M. E. sz. rend. 23. §-a, sem egyéb jogszabály nem zárja el feleket attól, hogy egymással az általános jogszabálytól eltérőleg egyezzenek meg és a felperes munkájának díjazását — haszonrészesedés alakjában — a munkára alkalmat adó vállalkozás gazdsági és pénzügyi eredményétől tegyék függővé; nincs tehát akadálya annak, hogy az igazgatót fizetés «*sak haszon esetén, éspedig ennek 25°/o-a illesse. (C. II. 1522/ 1936. X. 620.) A szolgálatadó az alkalmazott munkakörén az üzleti körülmények indokolta változtatásokat tehet ugyan, ez azonban az alkalmazott szerződéses javadalmazását nem érintheti, mert az alkalmazott fizetését a munkaadó egyoldalúan le nem szállíthatja, még akkor sem, ha az alkalmazottat nem is foglalkoztatja. (H. T. 1936. 22. old.) A fizetési előleg nem kölcsön, hanem előre felvett fizetés és ekként nem esik a beszámítás szabályai alá, hanem mint az igényeknek előre történt kielégítése, egész összegében levonható a szolgálat megszűnésekor követelhető járandóságból. (H. D. 1934. 69. old.) A szolgálati bizonyítvány késedelmes kiszolgáltatása csak abban az esetben szolgálhat kárigény forrásául, ha az alkalmazás megszűnése s a bizonyítvány kiszolgáltatása közt elmúlt időben más állás szerzése éppen a bizonyítvánv hiányának okából hiúsult meg. (H. D. 1934. 61. old.)