Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

44 — Szolgálati járandóság — Az állandó birói gyakorlat szerint az az alkalmazott, aki a munkaadóval szemben előlegtartozásban van, a szerződésben kikötött járandóságát külön erre irányuló kifejezett megállapodás nélkül teljes egészében nem követelheti, hanem a munkaadónak jogában áll egy bizonyos méltányos összeget a munkavállaló fizetésébe a már részére kifizetett, de elszámolandó előleg összegéből, annak törlesztése céljából beszámítani. Áll ez abban az esetben is, ha a felvett előleg esetleg a később befolyandó s a munkavállalót illető járandóságok összegével egészben vagy részben utóbb fedezést is nyerne. (VII. 922.) Abban az esetben, ha a munkaadó és munkavállaló között fennálló szolgálati viszony megszűnik, a felek egymással szemben álló minden lejárt követeléseiket érvényesíthetik és nincs oly törvényes rendelkezés, amely a munkaadót meggátolná abban, hogy a szolgálati viszonyból eredő lejárt követelését a munkaválfaló által a szolgálati viszonyból származó követelései iránt indított perben annak követelésébe beszámítási kifogásként érvényesíthesse. (Bp. Tábla XXI. 7325/1933.) A végkielégítési összeg az újabb elhelyezkedésig az alkalmazott létfenntartására szolgálván, a munkaadónak az alkalmazott hozzájárulása nélkül nem volt joga ahhoz, hogy ezen összeget kifizetés helyett az alkalmazott óvadékszámlájára — mely a munkaadó ellenköveteléseinek fedezésére szolgál — könvvelje. (K. J. Mj. 1933. 5. sz. 11. old.) h) Szolgálati járandóság. Forgalmi jutalék. — Szabad ságmegváltási összeg. — Mérnök-szakértő munkadíja. — Túlmunka díjazása. — Vasúti bérletjegy értéke. — Gazdatiszti könyvelés hiányossága. — Fizetés ki nem szolgáltatása. — Remuneráció. — Mérlegpénz. — Haszonrészesedés mint fizetés. — Munkakör és fizetés. — fizetési előleg. — Kárigény szolg. bizonyítvány ki nem szolgáltatása miatt. Az 1910/1920. M. E. sz. rend. 7. §-a 2. bek.-ének azt a rendelkezését, hogy a felmondási időre járó munkabér kiszámításánál azt a javadalmazást, melyet az alkalmazott nyilt árusítási üzletekben közvetlen a fogyasztó részére történt eladások után élvezett jutalék címén, figyelembe venni nem lehet, — egybevetve ugyanezen szakasz első bekezdésével: annak helyes értelme kétségtelenül az, hogy csak olyan jutalék nem számítható be a felmondási időre járó javadalmazásba, mely a munkaadó egész javadalmához viszonyítva aránylag csekély összeg. Ott, ahol ez a forgalmi jtalék a felperes javadalmának felét tette ki, a rend. 7. §-ának 2. bek.-ése nem alkalmazható.. (VII. 923.)